Judit
3 °C
6 °C

Nem lesz médialabor Budapesten?

2005.01.21. 09:30
Csődöt jelentett a Media Lab Europe, a kontinens egyik legjelentősebb informatikai kutatóintézete, és ezzel megkérdőjeleződött a tavaly nyáron nagy csinnadrattával beharangozott leányintézmény, a Media Lab Budapest sorsa is. A projekt gazdája, az informatikai minisztérium az MIT-vel folytatná a tárgyalásokat. Az MIT hallgat.

Csődbe ment a Media Lab Europe (MLE), sokak szerint a kontinens egyik legfontosabb információelméleti kutatóintézete, jelentették be az intézmény vezetői január 14-én. A dublini székhelyű intézet az információs technológia fellegvárában, a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) működő médialabor előre tolt bástyájaként működött az ír fővárosban 2000 óta. A labor az elmúlt években közel száz munkatársával olyan meghatározó projekteken dolgozott, mint a technika által közvetített emberi kapcsolatok jövője, a virtuális és a fizikai valóság összeolvadása vagy a számítástechnikai eszközök és az ember kapcsolata.

Az MLE-nek, amely az MIT és az ír kormány közti megállapodás eredményeképp jött létre, annak idején nemcsak nemzetközi, hanem dublini viszonylatban is fontos szerepet szántak: a tervek szerint az MLE lett volna az ír főváros újdonsült digitális-információs negyedei, Liberties és Coombe szellemi központja. Az intézmények viszont mostanra elfogyott a pénze; becslések szerint ötvenmillió euróra lenne szüksége ahhoz, hogy életben maradjon, ezt az összeget pedig a fenntartók és a korábbi szponzorok nem voltak hajlandóak előteremteni.

Költséges szórakozás

A médialabort négyéves története során olyan cégek támogatták, mint az AOL, az Ericsson, az Intel és az Orange. És bár indulásakor az MLE 35 millió eurós összeget kapott az ír kormánytól a működési költségekre, és több mint húszmillióért talált otthonra egy renovált Guiness-raktárban, a pénz összességében kevésnek bizonyult - egyes vélemények szerint azért, mert az intézetben folyó projektek elméleti jellegük miatt nem kecsegtettek azonnali üzleti haszonnal, ami elbátortalanította a szponzorokat.

Az MIT Media Lab azon ötlete, hogy előretolt helyőrségekkel hódítja meg a kontinenseket, korábban is kudarcot vallott már, hiszen 2003-ban az indiai bástya, a Media Lab Asia kényszerült lehúzni a rolót, miután az MIT képtelen volt finanszírozási kérdésekben megegyezésre jutni az indiai kormánnyal.

Azt viszont egyelőre nem tudni, mi lesz a Magyarországra tervezett helyőrséggel: nálunk hivatalosan tavaly júniusban nagy csinnadratta közepette tette tiszteletét az MIT médialaborjának elnöke, az internet egyik megaguruja, a Wired magazin alapítója, Nicholas Negroponte, aki stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar informatikai tárca politikai államtitkárával, Csepeli Györggyel. Már ebben a "Memorandum of Understanding"-nek nevezett dokumentumban szó esett egy budapesti médialabor felállításáról.

Nem papír, szinergia

Kitzinger Dávid, az IHM főtanácsadója az Indexnek elmondta, hogy a minisztérium Negroponte ittjártakor csak szándéknyilatkozatot írt alá az MIT-vel, ami mögött nem volt tartalom. Elkezdtek dolgozni viszont egy olyan szerződés tervezetén, ami az IHM és a most bezárt dublini médialabor között köttetett volna.

Kitzinger az Indexnek elmondta, hogy a magyar médialabort a tervek szerint a Jövő házának is helyet adó Millenáris parkba akarta telepíteni a minisztérium, "hogy legyen valami szinergia". "Ez áttörő dolog, és látható eredmény kell, nem csak papír, papír, papír", mondta Kitzinger. A főtanácsadó szerint Negroponténak kifejezetten tetszett az az ötlet, hogy a magyar médialabor a Jövő házába tervezett futurisztikai kiállítás mellé kerül. A főtanácsadó ugyanakkor elmondta, hogy Negroponte figyelmeztette a minisztérium képviselőit: vigyázzanak arra, milyen konstrukcióban szerződnek a MLE-val, mert megtörtént már, hogy az MIT-vel franchise-szerű viszonyban álló intézetnek le kellett lehúzni a rolót a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt.

Az Index más forrásokból származó, egybehangzó értesülései szerint egyébként a Media Lab Budapest felállításáról szóló, az MLE-vel kötendő szerződés már szeptemberben aláírásra kész állapotban volt, de Kovács Kálmán informatikai miniszter sokallta a 160 milliós összeget, amibe a projekt került volna, és nem írta alá a papírokat. A szerződés tartalma titkos. A minisztérium az értesülést megkeresésünkre e-mailben cáfolta:"Az MIT Media Lab Europe-pal a szerződés nem miniszteri aláírásra várt, hanem a szerződés előkészítése folyamatban volt, és jelenleg is folyamatban van. A hosszas előkészítési folyamat oka az, hogy a szerződéstervezetben a működési modell még nem megfelelő, annak fejlesztésére, tökéletesítésére van szükség."

Szomorú, és lehet, hogy nem is életképes

A magyar médialabor ügyében illetékes miniszteri biztos, a szabadságát töltő Kertész László az Indexnek elmondta: hétfőn értesült a az MLE bezárásáról, és bár a részleteket nem ismeri, a hír "elszomorította". Kertész ugyanakkor közölte, hogy a projekt a történtek ellenére "továbbra is folytatódik, csak más konstrukcióban".

A projekt vezetésére kiszemelt és azzal hallgatólagosan megbízott Magyar Gábor viszont nem ennyire biztos a dolgában. Magyar, a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének docense az Indexnek elmondta: az MLE emailben értesítette arról, hogy megszünteti tevékenységét, ő pedig bízik abban, hogy a projektet az amerikai anyaintézettel tárgyalva folytatni lehet. Magyar szerint Negroponte 2006 végéig az MLE-re ruházta az "MIT Media Lab" név használatának kizárólagos európai jogát, ezért eddig az volt a helyzet, hogy ha Európában bárki médialabor felállításába kívánt kezdeni, az MLE-vel kellett tárgyalnia - így tett az IHM is. "Ha ők kiesnek a képből, akkor ez az exkluzivitás megszűnik. Akkor lehet az amerikaiakkal tárgyalni", mondta Magyar.

Arra a kérdésre viszont, hogy mi a garancia arra, hogy az Indiában és Írországban már megbukott kezdeményezés Magyarországon működni tudna, Magyar azt válaszolta: "Abszolút jogos a kérdés. Nincs biztos válasz. Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy életképes ez a modell".

Az Indexhez eljuttatott hivatalos minisztériumi állásfoglalás ennél bizakodóbb hangot üt meg: "Az IHM a továbbiakban közvetlenül az anyacéggel folytatja majd a tárgyalásokat, a Massachusetts Institute of Technologies Media Labbel. A minisztérium szándéka, hogy eljussunk a megállapodásig."

Az MIT Media Lab elnöke, Nicholas Negroponte a cikk megjelenéséig telefonon nem volt elérhető, e-mailjére nem válaszolt.