Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Apokalipszis jövőre: jön a Nibiru

2002.05.22. 09:51
Az archaikus mémvírusok vállfajába tartozó világvége-elméletek és bunkerépítő mozgalmak a mémterjesztési célra rendkívül alkalmas interneten eddig mérsékelt sikert arattak. A mezőnyből kiemelkedni látszik Nibiru avagy az X Bolygó körül kialakult tartalom.
Létezik állítólag egy barna színű törpecsillag, amelynek tömege mindössze a Föld ötszöröse és 3660 évente kerüli meg a Napot, miközben megrongálja az útjába kerülő bolygókat. A titokzatos törpecsillag jövő májusban jár legközelebb bolygónk közelében (négy évet tölt a Mars és a Föld pályája környékén) - ekkor szökőárak következnek be és kihal az emberiség.

A 12. bolygóként is emlegetett égitest egyébként X Bolygó, Nibiru, Nemesis, A Sötét Csillag és egyéb neveken ismert. Létezésével kapcsolatban a szakemberek általában ókori forrásokra hivatkoznak (pl.: Biblia), mivel korszerű távcsövek segítségével még nem sikerült észrevenni.

Bunkerépítés és Európa összeroppanása

Nibiru Az elméletek szerint pályája túlnyomó részét a Naprendszeren kívül tölti, viszont annál veszélyesebb. A dologgal kapcsolatban az érdeklődők színes fedelű könyvek megvásárlásával juthatnak bővebb és közérthető információhoz. A megfelelő honlapokon egyébként rögvest megrendelhetők a többek között a "Hogyan építsünk bunkert domboldalban?" illetve a "Hogyan építsünk szennyvízelvezető rendszert bunkerunkba és egyúttal hogyan védjük ki a hatóságok okvetetlenkedését?" című ismeretterjesztő kiadványok - de linkek által komoly túléléstechnikai adattár is elérhető.

Érdekes adat, hogy a Nibiru-szakirodalom szerint a törpecsillag miatt Európa szinte teljes egészében megsemmisül, mivel az alatta elhelyezkedő tektonikus lemez összeroppan és elsüllyed. London és Párizs pirinyó szigetekként megmaradnak, a Vatikán pedig egy hasonló szigetre költözve folytatja munkáját.

Repülés az űrben

A hivatalos tudomány nem tud a Nibiru jelentette végveszélyről - bár az archeológiai kutatások kimutatták, hogy az állatfajok tömeges kihalásában valóban kimutatható egy bizonyos rendszeresség. A kihalások alapján az apokalipszis huszonhatmillió évente köszönt be, ezt azonban azzal magyarázzák, hogy a Naprendszer a Tejúttal együtt mozogva különböző csillagporokkal és egyebekkel teli űrbe repül.