További Net cikkek
A pártok a következő parlamenti ciklusban kormányra kerülésük esetén az információs társadalom kialakulásának elősegítését azonban másképp látják.
A számítógép- és internethasználat elterjedését Stumpf István kancelláriaminiszter a már futó Nemzeti Információs Stratégia alapján, a kis- és középvállalkozások közreműködésével, a jogi szabályozási folyamat továbbvitelével képzeli el. A szocialista, illetve szabad demokrata álláspont szerint viszont az üzleti élet érdekeltségének megteremtésével, a meglévő jogszabályrendszer informatikai elemekkel való kiegészítésével, valamint a jelenlegi projektek hatékonyabb lebonyolításával kellene elérni azt.
Mennyit költsünk informatikára?
Az informatikai fejlesztésekre szánt forrásokat tekintve is különböznek a pártok véleményei.
Kovács Kálmán |
Kovács Kálmán szabad demokrata képviselő szerint pártja az elkövetkező négy évben összesen 240 milliárd forintot, Molnár Gyula szocialista képviselő szerint az MSZP 400 milliárd forintot látna szükségesnek erre a célra.
Az MSZP és az SZDSZ további forrásokat juttatna információtechnológiai fejlesztésekre adókedvezmények nyújtásával, ami Kovács Kálmán szerint további 20-30 milliárd forint ráfordítást jelentene a bevételek elmaradásával a következő ciklus végéig.
Stumpf István a kormány elkövetkező évekre kitűzött céljairól kifejtette: a Fidesz 2006-ig a magyarországi háztartásokban megkétszerezné a számítógép-ellátottság, illetve az internethasználat arányát, megteremtené az elektronikus adóbevallás és a felvételi jelentkezés lehetőségét, valamint bővítené az internetes ügyintézések módjait is.
Molnár Gyula a számítógép- és internethasználat növelésére irányuló lépéseken túl a közigazgatási intézmények belső kommunikációs rendszereinek fejlesztését, a közbeszerzések elektronikus lebonyolítását lehetővé tevő elektronikus piacterek létrehozását és a kormányzati on-line szolgáltatás tökéletesítését tartja elsődlegesnek.
Fontos a magyar nyelvű tartalom
A pártok képviselői egyaránt hangoztatták a magyar nyelvű tartalom fejlesztésének fontosságát, azaz a magyar honlapok létrehozásának és használatának ösztönzését.
Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint a tudásalapú társadalom kihívásaira válaszul olyan fejlesztéseket kell végrehajtani, ami a műszaki feltételek javításán túl az életminőséget helyezi középpontba.
- A fejlesztéseknek a hazai kultúrát, a nyelvi értékeket kell közvetíteniük, növelniük kell az általános műveltséget, továbbá tudatosítani a szociális felelősséget - hangoztatta a pártelnök, hozzátéve, hogy mindezeket a célokat a határon túl élő magyarságra is ki kell terjeszteni.
Dávid Ibolya jelezte: a következő ciklus végéig el kell érni, hogy ne legyen Magyarországon olyan diák, aki középfokú végzettsége mellett ne kapna számítástechnikai képesítést.
Eltérően értékelik az elmúlt négy évet
Az elmúlt négy év eredményeiről ütköztek a kormánypártok és az ellenzéki pártok véleményei. Amíg Stumpf István szerint hazánk Közép-Kelet-Európa leggyorsabban fejlődő országai közé tartozik az elmúlt évek informatikai eredményeinek köszönhetően, addig Molnár Gyula ebből a szempontból csupán hatodik-hetedik helyre sorolta az országot.
A szocialista képviselő szerint 1998-hoz képest Magyarország elveszítette informatikai versenyelőnyét, s számítógép-ellátottság és internethasználat tekintetében Észtország, Csehország és Szlovénia mögé került.
A kancelláriaminiszter szerint a közösségi internethozzáférések tekintetében, azaz a teleházhálózat, illetve az intézmények számítógép-ellátottsága alapján rendkívül fejlett az ország, továbbá előrehaladott a jogi szabályozás, és látványos informatikai eredmények születnek. Ezt a véleményt a szakma képviselői is osztják - mondta.