Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

'Arra megyek, hogy fájjon neki'

Miért mered az Ön írósztalszomszédja a szokottnál is merevebben a monitorba és miért moromolja olyan boldogan, hogy 652,5? Miért csökkent érezhetően a Microsoft termelékenysége és miért pont egy jetit orálisan kielégítő pingvinnel fejezi ki a párkapcsolatok XXI. századi válságát az Ismeretlen Grafikus? Mindennek oka egy egyszerű kis flashes játék, amelyben egy pingvint kell minél messzebb elütnünk egy bunkósbot segítségével.
A pingvines játék januárban kezdett - kis képzavarral élve - futótűzként terjedni az interneten. A flash-játék készítője sehol nem volt feltüntetve, egyedül a titokzatos "1978 Reinhold + Yeti" felirat volt olvasható egy szikladarabon. Mint később, a játék hivatalos oldalának elindításával kiderült, az első verziót Chris Hilgert osztrák programozó készítette négy nap alatt, és a szintén általa futtatott, tagsági rendszerű 1moregame.com oldalra szánta. Megmutatta pár barátjának, akik közül egy elküldte a linket egy levelezőlistára, ahonnan már egyenes út vezetett a Slashdotra, ahova pár órával később, január 18-án került ki a link.

Európa január 19-én, az USA 21-én esett el, a játék állítólag észrevehetően visszavetette a vállalatok termelékenységét, köztük nagyokét is, mint a Microsoft vagy a Novell.

1978 Reinhold + Yeti
A kövön látható, "1978 Reinhold + Yeti" felirat Reinhold Messner tiroli hegymászóra utal, aki 1978-ban elsőként mászta meg oxigénpalack nélkül a Mount Everestet. Messner akkor kezdett érdeklődni a jeti iránt, amikor 1986-ban egy éjszaka Kelet-Tibet erdeiben összefutott egy nagy, sötét alakkal. A lény felegyenesedve járt, s miután Messner reggel megvizsgálta a lábnyomait, hasonlónak találta azokat a jetinek tulajdonított lábnyomokhoz, melyekről 1951-ben készült egy híres fotó. Messner kutatása eredményeit a Nyomozás a jeti után című könyvében összegezte. Szerinte a legendás himalájai lény csupán egy ritka medvefaj, ami hasonlít az észak-amerikai grizzlyhez, csak hosszabb a szőre. A medve három méter negyven centi magasra is megnőhet, és tud két lábon járni. Az, hogy ritkán lehet látni, csupán annak köszönhető, hogy eldugott helyeken él 4-6 ezer méterrel a tengerszint felett, és éjszakai életmódot folytat.

Még azon a héten megjelent a program két másik verziója: egy hackelt változat, amiben jóval nagyobbakat lehetett ütni (jócskán megzavarva ezzel a vállalati listákat rekordjaik beküldözgetésével terhelő dolgozókat), illetve az eredeti grafikailag feljavított változata Chris Hilgert billentyűzetéből, immár a "hivatalos" Yeti Sports név alatt.

A frusztrált versenyzőket különben több verzióban is megpróbálták vigasztalni, melyekben egyre messzebb és messzebb szállt az amúgy repülésre képtelen szárnyas, egészen a végletekig. Megjelent egy jelentősen könnyített verzió is, melyben a pingvin mindig meredek szögben fölfelé pattan, akárhogy ütjük is meg, de a nehezebb feladatok kedvelői is kellemesen szórakozhatnak az összevissza pattogó pingvinnel.

Pár percre üdítő változatosságot nyújthatnak a játék klónjai, például amelyikben egy szakállas, kucsmás orosz férfi husángot suhogtatva próbál minél távolabbra ütni egy kövér, fürdőruhás orosz nőt, illetve amelyikben mókásnak szánt, de mégsem mókás katonák kézigránáttal művelik ugyanezt. A tapasztalatok szerint azonban a játékosok hamar visszatérnek az eredeti sarkvidéki hangulathoz.

Chris Hilgert egyébként időközben elkészítette a játék folytatásait, az egyikben hógolyóval kell megdobni a pingvint, és így betalálni a céltábla közepébe, a másikban minél magasabbra kell hajítani kalapácsvetés-szerű mozdulattal a szerencsétlen madarat. Ez utóbbiban a magassági csúcs eléréséhez segítséget nyújthatnak a jégfalak barlangjaiban lakó fókák is.

Függők vallomásai a játékról, csak felnőtteknek!

"Szelíd ember vagyok, soha nem emeltem kezet senkire, ha fizikai konfliktusba kerülhetek valakivel, inkább elszaladok, mielőtt baj történne, állatot se bántottam soha, csak óvodában vágtam ketté egy gilisztát, de belebaszni abba a kurva pingvinbe a baseballütővel, az valamiért nagyon jó. Nem az eredményre megyek, hanem arra, hogy fájjon neki. Többet most nem tudok mondani. Köszönöm" - közölte Tóth-Szenesi kolléga a játékosok motivációit firtató vállalati körkérdésünkre, majd lesütötte szemét és eloldalgott. Pedig mások is hasonló lélektani folyamatot írtak le: "Különös élvezetet nyújt baseballütővel belezúzni egy pingvin testébe, az ütés pillanatában szinte hallom, hogy csattan, és fröcsköl a vér. Végre valami izgalom. Ördögi" - nyilatkozta egyik munkatársunk.

Ők lehetnek az a célcsoport, akiknek a legzaftosabb klón, a Véres pingvin játék íródott. Egy rajongó szavaival: "Bevallom, engem leginkább az a pingvines játék fogott meg, melyben a jeti egy tüskés, hozzávetőleg hétszáz kilós husánggal küldi utolsó útjára a pingvint. A kép, mely fogad minket nem nélkülözi a sarkvidéki táj egyetlen fontos összetevőjét sem. Így találhatunk többek között szuicid hajlamú pingvineket, húsz méterenként taposóaknákat, valamint négy nehezen beazonosítható, de mindenesetre vérben úszó szuronyszerű izét. A tarantinós magasságokba emelkedő játék passzívabb versenyzők számára is szórakoztató lehet, hiszen egy rendes ütés után akár két-három percig is pattoghat a szárnyas leszakadt feje, melyből mellesleg nagyjából háromszáz liter vér spriccel szét a szűz havon. A vérözön a kétségbevonhatatlan művészi hatáson túl gyakorlati értékekkel is bír, hiszen ha a leszakadt fej elhagyja a képernyőt, akkor is pontosan tudjuk, hogy merre jár a csalafinta testrész."

Az mindenesetre még az avatatlan szem számára is nyilvánvaló, hogy ebben a verzióban a kegyetlenség és a vér explicit ábrázolása már-már stickdeath-i magasságokba emelkedik.

Grafikus következmények

A kis pingvin és a sportrajongó jeti párosa jobban beindította az online photoshopművészeket, mint Tóbiás Józsefet a tüllbe öltözött Rogán Antal az MSZP-székház előtt. A fantáziájuk annál inkább meglódult, hogy az eredeti grafika igen egyszerű: két behavazott fenyőfa, a hósipkás kő a rávésett felirattal, a magas szikla tetején álló pingvin és az alant várakozó jeti a bunkójával. Ebből az alaphelyzetből plusz a brutális ütésből bármit ki lehet hozni és a művészek ki is hozták azt.

Vicces vizuális primitívkedés

A legmarkánsabb természetesen a - szívünknek amúgy a legkedvesebb - primitív iskola hatása a pingvines ikonográfiára. Az egyszerű, bunkó, koleszos viccelődésnél nincs jobb, bizonyította például a Jetit Egy Nagy, Homályos Kővel Agyoncsapó Pingvin alkotója.

Lények és érzelmek

A fájdalom és kéj, a szeretet furcsa vonzás-taszítás játéka, az emberi, állati és fantázialényi kapcsolatok sokszínűsége a témája a következő műalkotásnak, amelyen a kis pingvin orálisan kielégíti a jetit. Ez igazi filozofikus munka, ami a legegyszerűbb eszközökkel próbál közel jutni a végső kérdésekhez. Rövid tanulmányozás után nyilvánvaló, hogy a pingvinütős játék a párkapcsolatok mibenlétéről szól, csakúgy mint az általa ihletett grafikák egy markáns csoportja.

Ugye már Ön is elgondolkodott azon, hogy mi a francot csinálnak az állatok egész nap azokon a rettentően unalmas antarktiszi jégmezőkön? Erre a kérdésre is a koleszos bunkóhumor adja meg a választ, mint annyi más dilemmánkra. A minimalista munka igen egyszerű eszközeivel hat, fényesen bizonyítva, hogy a photoshoppolás a XXI. században a szabadkézi művészetek méltó konkurense lett.

Rövid online keresgélés után számtalan további, a primitív iskolához sorolható munkát lehet találni, a bunkó helyett láncfűrésszel várakozó jetitől a jetit lekakáló pingvinig. Az azért vicces, amikor a lezuhanó szárnyas csőrrel előre beleáll a hegyi ember fejébe.

A grafikák egy másik nagy csoportja arra a felismerésre épít, hogy a pingvin nem szólóban, hanem a titkos kormánytanácsadóknál is nagyobb csapatokban szokott előfordulni. A modern kor elidegenedett tömegtudata és a rendszergazdák boroskólán pallérozott humora ötvöződött ezzel a felismeréssel az itt látható, multitask című, finoman De Chiricó-s képen.

Szintén sokakat ihletett meg az - a játék felturbózott változata által is megerősített - gondolat, hogy az elég erősen megütött pingvin egy teljes, Föld körüli kör megtétele után a jeti háta mögül újra megérkezik. Direkt nem mutatunk egy ilyen képet sem, a legtöbb arra a poénra épít, hogy a becsapódó madár beleáll a nagy sziklába és az eredményjelző vagy egy nagyon nagy számot ír ki, vagy egy nagyon kicsit. És persze vannak képek világűr-háttérrrel, muhaha, addig ment a pingvin.

Pingvin strikes back

A folklór egyik motorja persze az, hogy a gyenge, kizsákmányolt, labdának használt szárnyas visszavág. A téma a legkülönfélébb regiszterekben jelenik meg, egyik kedvencünk ez a tömegjelenet - címe: A Pingvinnek Öltözött Vatikáni Ügynökök Felelőségre Vonják Kósáné Kovács Magdát - ami éppen azzal hat, hogy nem a vérengzést mutatja, hanem azt azt eggyel megelőző pillanatot.

Kollázs, kollázs über alles

A monumentális mexikói falfestészet hevületét keveri az anarchista fanzinok direktségével az Ultra brutal fatality in ya face Yeti! című grafika. A szélsőségesen madárpárti, aktivista kollázs bizonyítja, hogy nem csak minket bűvölt el a hír és a fotó a tajvani rohadt bálnáról, amelyik a kutatóintézetbe menet felrobbant, gigantikusan tekergőző belekkel árasztva el egy amúgy biciklikkel fedett városi térséget.

Metakultusz

Nyilván valamilyen esztétika szakos összeesküvés állhat a mögött a grafika mögött, ami a World Trade Centerbe csapódó pingvinnel csavaros utalást tesz a magyar származású online hírességre, a mindenféle helyszíneken felbukkanó Touristguy-ra..

És végül kedvencünk, a pingvinemulátor, ami Gollam szemszögéből mutatja a brutális játékot. További kellemes keresgélést.