Barbara, Borbála
-5 °C
3 °C

Plágium, vagy eredeti?

2005.06.05. 18:01
A hatvanas évek Apolló-programjának keretében készült Föld-fényképek átalakították bolygónkról vallott elképzeléseinket, és nagyban hozzájárultak a fizikai-kémiai környezetre vonatkoztatott új metafora, a bioszféra széleskörű elterjedéséhez. Hasonló folyamat játszódik le napjainkban is: a webalapú technológiái a mentális terekhez fűződő viszonyunkat változtatják meg.

Másolunk, eltulajdonítunk

Kevésbé ragadtatjuk el magunkat egy-egy mérhetetlenül eredetinek tűnő ötletünktől, mondatunktól, mert jól tudjuk, pár perc alatt kiderülhet, hogy az isteni szikra már mások fejéből is kipattant, mások is fogalmaztak ugyanolyan zseniálisan.

Legalábbis Ed Tenner, a Technology Review szakírója szerint, aki egyenesen - a bioszféra mintájára - kultúránk plagioszférává (plagiosphere) alakulásáról beszél. Az új technológiák drasztikusan átformálják mentális ökológiánkat, felerősödik a posztmodern kultúrából ismert másolás, "művészi" - vagy kevésbé művészi, de annál hatékonyabb - eltulajdonítás. Csakhogy, míg korábban büntetlenül tehettük, manapság néhány klikkelés, és nagyságunk múlékony természetével, a tizenöt perces, vagy még rövidebb sztárléttel szembesülünk.

Böngészésünkben három technológia, a webes listázás (Web indexing), a szövegek gépi összehasonlítása/egyeztetése (text matching) és az írásbeli hasonlóságokra fényt derítő parafrázis-keresés (paraphrase detection) segít.

Pókok

A kilencvenes évek közepén tűntek fel a világhálón dokumentumok után kutató indexelő szoftvereszközök (Web crawlers), népszerű nevükön pókok (spiders). Általában keresők használják őket (a nagyobbak párhuzamosan többet is), mert csak így maradnak naprakészek. Az összes új honlapot átnézik, tartalmuk szerinti indexet rendelnek hozzájuk. Adatbázisba gyűjtik a címeket, tartalommal kapcsolatos információkat. Az adott oldalhoz kapcsolódó linkeket szintén bebarangolják, bárhonnan bárhova eljutnak. Elvileg legalábbis, viszont a fizetős site-ok, a csak felhasználói keresésre dinamikusan oldalakat generáló, vagy az olyan adatbázisok, mint a LexisNexis, a Factiva, a ProQuest "kapui" nem nyílnak meg előttük. Az állandó webcímmel nem rendelkező elektronikus kéziratokkal szemben ugyancsak tehetetlenek.

Ahova bejutnak, ott viszont a fontosabb szavakat is címkézik, így azokra (és az óhajtott mondatokra) szintén gyorsan rátalálhatunk. Nem kell idézetgyűjteményeket lapoznunk, egy jó program elég helyettük.

Csaló diákok, hamisító írók

A pókok felettébb hatékonynak bizonyultak, csakhogy - hangsúlyozza Tenner - munkájuk nem-kívánt ismeretekkel is gazdagítja a felhasználót. Például az írói vénájút azzal, hogy legújabb nyelvzsonglőrködését már évekkel korábban elsütötték.

A szöveg-összehasonlító szoftvereket a kapcsolódások, egyezések felderítéséért fejlesztették. A nyitott web mellett fizetős magán-adatbázisokhoz, elektronikus könyvekhez szintén hozzáférnek. Buktattak már le plagizálókat, de a segítségükkel csaló diákjaikat könnyebben tetten érő középiskolai és egyetemi oktatóknak is felbecsülhetetlen szolgálatot nyújtanak. Az ötvennél több ország oktatási intézményeiben használt Turnitin a legnépszerűbb: nemcsak az azonos, de a túlzott hasonlóságot mutató szövegrészeket is aláhúzza. A színes aláhúzás rámutat a forrásra, míg a hasonlóság-index a vizsgált szöveg és az eredeti közötti azonosság százalékos számát jelzi. A Turnitin pókjai napi negyvenmillió honlappal és negyvenezer dolgozattal gyarapítják a folyamatosan frissülő másolat-archívumot.

Talán nincs is plagioszféra?

A parafrázis-keresők a nem szószerinti (nonverbatim) azonosságokra, átfogalmazásokra, feltűnően hasonló tartalom más szavakkal való kifejezésére igyekeznek fényt deríteni. A fejlesztésekben az MIT és több amerikai felsőoktatási intézmény MI-kutatói járnak az élen. Nemcsak a túl egyértelmű, túl arcátlan átírásokat, hanem párhuzamos részek sokaságát is kinyomozzák. A technikák egyelőre még gyerekcipőben járnak.

De vajon csalásokat lepleznek le, vagy véletlen egyezéseket? Egymástól független azonos gondolatok - mondatok - bárhol, bármikor napvilágot láthatnak. Az információáradat természetes következménye, hogy egyre többször, másrészt azonnal leellenőrizhetők.. Elbizonytalanodunk: ennyire hiábavaló lenne? Gondosan megformált mondataink nem is a mi mondataink?

Tennernek csak részben van igaza. Az új technológiák hamar leleplezik a mások tollaival ékeskedést, csakhogy a plagioszféra és a bioszféra metaforák összevetése is jókora túlzás. Ugyanakkor tetszetős - és eredeti - gondolatkonstrukció.