További Net cikkek
A televíziók nagy hátránya a weboldalakkal szemben, hogy interaktivitásuk zéró: a néző csupán a csatornák közt kapcsolgatva tud tartalmat választani, és a választék jóval szegényebb, mint a hálón. Ezen próbálnak segíteni most a hírtévék, melyek felismerték, hogy a néző gyakran türelmetlenül várja a hírek ismétlését, mivel épp az őt érdeklő információt késte le. Ilyesmi az interneten nem fordulhat elő, hiszen valamennyi tartalom egyidőben elérhető.
Tickerszalag és infóbuborékok
Az információk képernyőre zsúfolása már a CNN tőzsdei szalagjával elkezdődött, melyen részvényárfolyamok futnak a kép alján. A hírtévék azonban sokáig nem fejlesztették tovább ezt az információszolgáltatási metódust, hanem továbbra is a mozgóképes tudósításokra koncentráltak. A milliószor látott képek azonban untatják a nézőt: ez komoly problémát jelent az zenetévéknek, melyek naponta tucatszor leadják ugyanazt a videoklipet. A VH1 nevű, főleg klasszikus slágereket sugárzó csatorna forradalmi megoldásként apró információszegmenseket tűz az elkoptatott klipek kockáihoz, így téve érdekessé az unalomig ismert jeleneteket.
Az ördög a részletekben van
A "pop-up video" műfajt a többi zenetévé is koppintja, a VH1 azonban tökélyre fejlesztette a módszert. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen típusú információkat fűzünk a képekhez: míg a többi csatorna a sztárok életének nagyrészt érdektelen részleteit pakolja a képernyőre, a VH1 kutatói egészen vad és vicces adatokkal állnak elő. A Texas egyik videója például úszómedencében játszódik: a kis buborékból pedig megtudhatjuk, hogy egy ember élete során húszegynéhány úszómedencényi nyálat termel.
Monitorszerű lesz a tévé
A VH1 és más zenetévék gyakran alkalmazzák azt a fogást, hogy a képernyő alján futó csíkban következő műsoraikat hirdetik, vagy az SMS-ben küldött üzeneteket, dedikációkat futtatják. A módszert a kereskedelmi tévék eleinte csak párkereső vagy nyilvános fórumként szolgáló műsoraikban alkalmazták, mostanában azonban egyre gyakrabban fut hírműsorokban is szöveg a képernyő alján. "Egyre több tévéműsor hasonlít a számítógépek képernyőire" -nyilatkozta Larry Gerbrandt, a Paul Kagan Associates elemzője a Wirednek. - "A tévével az a probléma, hogy lineáris, egyszerre csak egyetlen dologra képes. A szalagcímek egyfajta multitaskingnak tekinthetők, hasonlóan a weboldalakhoz, ahol egyszerre több dolgot csinálhatnak az emberek."
A CNN áttervezett képernyője már az interaktív televíziózáshoz készült: a nézők egyszer majd rákattinthatnak a térképre, és lekérhetik lakóhelyük időjárását. Angliában mintegy hétmillió előfizetője van a különböző interaktív tévészolgáltatásoknak, a legnépszerűbb egy sportcsatorna.
Hírek a reklámok alatt is
A hírműsorok áttervezéséhez valószínűleg a hirdetőknek is lesz egy-két szavuk: az ESPNews ugyanis a reklámok alatt is akarja futtatni az eredményeket, és a CNN is hasonló lépést fontolgat. Az elemzők megosztottak a kérdésben, Gerbrandt szerint a szalagcímek hasznosak a hirdetőknek, mivel a néző kevésbé hajlamos csatornát váltani, ha információt lát a képernyőn, mint ha csak tiszta reklámot. Kathy Haesele, az Advanswers Media médiavásárló cég munkatársa szkeptikus a kérdésben: szerinte a hírek épphogy elvonják a néző figyelmét a reklámokról.