Vilma
-7 °C
4 °C

Mozifilmek műholdról

2000.11.20. 17:50
A független filmesek egyik legnagyobb problémája, hogy a filmkópiák magas költségei miatt csak kevés moziba jutnak el. A New Yorkban bemutatott műholdas terjesztési technológiával ez hamarosan a múlt ködébe vész, az egyszeri hi-tech befektetés sokszorosát fogja megspórolni a filmforgalmazóknak.
A jövő mozija digitális
A világon elsőként a Miramax alkalmazta a közeljövő filmterjesztési technológáját, ami nagyságrendekkel csökkentheti az ipar költségeit. A stúdió digitalizálta új romantikus filmjét, és műholdon keresztül sugározta át egy New York-i moziba.

A The Walt Disney Co. egységeként üzemelő Miramax "Bounce" című etűde stabilan fogja állni a mozirajongók esetleges rohamát. A kópia tömeges vetítések esetén is megőrzi majd kristálytisza képét, színeit és egy darab karcolás sem teheti tönkre Gwyneth Paltrow falinaptármosolyát.

Digitális majális

A film, bár hagyományos anyagra készült, digitális formát öltött az oklahomai Tulsa városában, hogy azután egy nyolc órán keresztül tartó adással feltöltődjön a Time Square AMC Empire 25 nevű filmszínházba.

A digitális jeleket még a sugárzás megkezdése előtt titkosították, mert bár nem valószínű, hogy egy ekkora adathalmazt bárki is elcsípjen, és lementsen az otthoni merevlemezére, de ugye láttunk már falon pókot. A moziban ezt a többszáz gigabytos adatmennyiséget aztán dekódolták, kitömörítették, és áttöltötték a digitális vetítőgépbe.

A piszkos anyagiak

A filmstúdiók már régóta keresik a megoldást, hogyan lehetne lefaragni a filmterjesztés költségeit. Egy kópia ugyanis 1500-2000 dollárba kerül, amiből egy-egy nagyobb sikerfilm esetén akár 4000 darabot is készítenek.

Minden jóban van valami rossz, legalábbis fizetni itt is kell azért, a moziknak ugyanis át kell állniuk digitális vetítőgépekre, amelyek ára 150 és 200 ezer dollár között mozog, s ez eléggé lehúzza a 35 ezer dolláros analóg gépekhez szokott tulajdonosokat. Ezt a költséget egyelőre csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, így a technológia szélesebb körű elterjedése akkor várható, ha a készülékek ára 75 ezer dollár magasságába esik.

No pain, no grain

A klasszikus pillanatok is tökéletes minőségűek maradnak
A stúdiók a digitális kópiáktól a minőségi javulással egyben azt is várják, hogy a nézők többször visszatérnek a mozikba, ha tudják, hogy mindig tökéletes és a lehető legjobb minőséget kapják a pénzükért. Nincs is annál idegesítőbb, amikor a szétnyúzott tekercsek miatt maradnak ki sorok egy párbeszédből, de megesett már (én például ezt a Csillagok Háborúja felújított változatánál tapasztaltam), hogy egy egész jelenet elveszett az intenzív használat során.

Digitális filmeket eddig is játszottak már pár amerikai és európai moziban, amikor a filmet merevlemezeken vagy üvegszálas kábelen juttatták el a vetítőgépekig. A Warner Tarzanja és a Titan AE néhány helyen analóg mesterkópiáról már digitálisan került a nézők elé. Tavaly pedig Lucas prezentálta a digitálisra konvertált filmek úttörőjét az Első Epizód formájában. Lucas a második részt tervei szerint kizárólag digitálisan szeretné rögzíteni és vetíteni is, kérdés, hogy 2002 nyaráig át tud-e állni a világ a költséges technológiára.