Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Utolsó előtti helyen Európában

2005.11.11. 15:10
Az internet használata Svédországban teljesen hétköznapi dolog, míg Magyarországon a lakosság 28 százaléka internetezik. Aligha vigasztaló, hogy ennél kevesebben (20 százalék) csak a görögök közül interneteznek.

Az EU-ban a középiskolások és egyetemisták 85 százaléka használta az internetet 2004 első negyedévében. Ugyanez a munkavállalók körében 60 százalék, a nyugdíjasok között 13 százalék volt. Az EU teljes, 16 és 74 év közötti népességében az internethasználat 47 százalékos volt, áll az Eurostat jelentésében.

A teljes népességet tekintve a svédek vezetnek, mivel a lakosság 82 százaléka rendszeresen internezik. Dánia 76, Finnország 70 százalékos arányt mutat fel. A sor végén kullog Görögország (20 százalék) és Magyarország (28 százalék). A harmadik és negyedik legrosszabb helyezést alig lemaradva, holtversenyben érte el Lengyelország és Portugális (29 százalék).

Megfizethető háló

Az elmúlt tíz évben jelentősen nőtt az információs technológiákhoz hozzáférők száma, miközben csökkentek a költségek. Ugyanakkor rések mutatkoznak az internethasználat elterjedtségében, amelyet különböző faktorok (életkor, beosztás, képzettség és az infrastruktúra fejlettsége) befolyásolnak.

Összesen foglalkozottság iskolai végzettség
diák dolgozó munka-
nélküli
nyugdíjas alap közép felső
EU25* 47 85 60 40 12 25 52 77
Belgium n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Csehország 32 81 39 14 3 24 28 74
Dánia 76 96 83 65 34 64 76 91
Németország 61 94 74 57 23 51 61 76
Észtország 50 92 59 32 7 42 45 69
Görögország 20 55 28 13 1 4 28 48
Spanyolország 40 90 52 37 6 16 61 77
Franciaország n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Írország 34 57 42 17 11 16 38 59
Olaszország 31 74 42 29 6 13 51 71
Ciprus 32 81 35 49 7 13 30 61
Lettország 33 79 41 10 2 19 29 64
Litvánia 29 87 33 8 1 27 21 38
Luxemburg 65 94 76 42 32 41 75 87
Magyarország 28 87 33 17 3 13 45 68
Málta n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Hollandia 69 90 82 76 54 n.a. n.a. n.a.
Ausztria 52 93 63 43 15 32 54 78
Lengyelország 29 81 36 17 6 28 23 67
Portugália 29 91 37 15 3 14 73 84
Szlovénia 37 86 48 19 4 16 36 84
Szlovákia 46 83 53 24 6 22 52 76
Finnország 70 97 82 62 20 54 71 89
Svédország 82 96 86 86 45 70 79 94
Egyesült királyság 63 94 74 51 24 28 69 87
Bulgária 16 58 19 6 1 7 14 37
Románia 12 51 19 8 1 1 10 50
Törökország 13 53 27 21 3 4 30 60
Izland 82 100 85 n.a. 29 75 84 96
Norvégia 75 99 85 63 33 43 74 91
*Az EU25-ből hiányoznak azok az államok, amelyek adatai nem hozzáférhetők.

Az internethasználat eléterjedtsége 2004-ben (százalékban)

Ezt a digitális szakadékot több dolog okozza. Hiányozhat a megfelelő infrastruktúra vagy a megfizethető hozzáférés, lehet gyenge a világháló mozgósító ereje és hiányozhat a szükséges informatikai vagy egyéb ismeret, állapítja meg az Eurostat jelentése.

A digitális szakadék a munkahelyi státus, illetve az iskolai végzettség mentén is jelentkezik. Az általános iskolai végzettségűek közül minden negyedik, az érettségizettek 52 százaléka, a felsőfokú végzettségűek 77 százaléka használta az internetet a teljes unió átlagában.

Képzettségi szakadék

A digitális szakadék okait vizsgáló beszámoló szerint az adatokat szolgáltató valamennyi uniós tagállamban a magasabb képzettségű rétegek gyakrabban használták az internetet, mint a kevesebb iskolát végzettek. A statisztikusok nem fedeztek fel szignifikáns összefüggést az internet átlagos elterjedtsége és a digitális szakadék "szélessége" között.

Az országon belüli legnagyobb eltérést Portugália (70 százalék), Szlovénia (68 százalék), Spanyolország (61 százalék), az Egyesült Királyság (59 százalék) és Olaszország (58 százalék) mutatja. Kiegyenlítettebb képet mutat ezzel szemben Litvánia (11 százalék), Svédország (24 százalék), Németország (25 százalék) és a 11-11 százalékos Dánia és Észtország.

A vizsgálatok szerint Svédországban (70 százalék), Dániában (64 százalék), Finnországban (54 százalék) és Németországban (51 százalék) az alacsony képzettségűek nagyobbik része használta az internetet.

Ezzel szemben a magasabb végzettségűek kevesebb mint fele internetezik két országban, Litvániában (38 százalék) és Görögországban (48 százalék). A nyugdíjasok közötti felhasználók számában kimagaslik Hollandia, több mint ötven százalékuk használja a világhálót.

Netező egyetemisták

Minden vizsgált tagállamban a középiskolások és egyetemisták körében volt a legmagasabb a felhasználók aránya. A legmagasabb értékkel Finnország (97 százalék), Svédország és Dánia (96-96 százalék) büszkélkedhet, míg a legalacsonyabb Görögországban (55 százalék), Írországban (57 százalék) és Olaszországban (74 százalék).

A teljes EU-ban a munkavállalók adják a következő nagy felhasználói csoportot. A legmagasabb elterjedtséggel ebben a körben Svédország (86 százalék), Dánia (83 százalék), Hollandia és Finnország (82-82 százalék) jegyzi, míg a legalacsonyabb Görögországban (28 százalék), Litvániában és Magyarországon (33-33 százalék).

Kimaradnak a nyugdíjasok

Szinte minden tagállamban a munkanélküliek körében alacsonyabb az internethasználat aránya, mint a munkavállalók között. A legmagasabb értéket itt is Svédország illetve Hollandia adta (86 és 76 százalék), míg a lista végén Litvánia (8 százalék) és Lettország (10 százalék) kullog.

Minden tagállamban a nyugdíjasok között van a legkevesebb internet felhasználó. Tizenhárom országban 10 százalék alatt van az arányuk (Magyarország 3 százalék), 25 százalék feletti értéket pedig csak Hollandia (54 százalék), Svédország (45 százalék), Dánia (34 százalék) és Luxemburg (32 százalék) tud felmutatni.

Az Eurostat szakértői megjegyzik, hogy ezek a különbségek egybeesnek a kor szerint vizsgált megoszlással. A legtöbb ország esetében ugyanis a 16-24 év közötti korosztályban kereken háromszor magasabb az internetezők aránya, mint az 55-74 évesek körében.