Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Védelmet kapnak a neten telefonálók

2006.08.31. 11:30
Létrejött az interneten telefonálók érdekvédelmi szövetsége, így hamarosan talán megoldódhat a 21-es előhívószám problémája. Lesz budapesti hangcserélő központ is, a magyar internet központjának számító BIX mintájára.

Az elmúlt években a VoIP néven ismert internetes telefonszolgáltatás olyan műszaki színvonalat ért el, hogy sok tekintetben megelőzi a hagyományos vezetékes szolgáltatást. A felhasználók száma a többszörösére nőtt, és elemzők szerint továbbra is dinamikus növekedés várható, de szükségessé vált a jogi és műszaki szabályozás egységesítése, illetve a piaci korlátok megszüntetése. Ennek érdekében jött létre augusztus 30-án az ITÉSZ, az internetes protokollt használó telefonszolgáltató érdekvédelmi szövetsége. Az ITÉSZ-t hét cég - 3C Magyarország, Actel, Externet, IntTel, Mikroháló, Phone21 és OpenNetworks - alapította, és nyitottak az új jelentkezők előtt.

Minőségbiztosítás

Bizonyos szempontból előnyös helyzetben vannak a VoIP-szolgáltatók, nincs ugyanis szükségük saját infrastruktúrára. Elegendő, ha az ügyfélnek van egy jó minőségű szélessávú intenetelérése, a hang ugyanis az interneten továbbítódik. Ennek ellenére a szolgáltatók elég sok problémával küszködnek.

Az előfizetők például akkor is a telefontársaságot hibáztatják, ha készülékük rosszul van beállítva, vagy egyszerűen ócska. Ezért az ITÉSZ a jövőben az általa bevizsgált és jó minőségűnek tartott készülékekről készít egy listát, tudtuk meg Kun Istvántól, a szövetség elnökétől. Emellett az ITÉSZ bevezet egy etikai kódexet, és tagjai vállalják, hogy minőségi és a korrekt szolgáltatást nyújtanak. Kun István szerint a magyar szakemberek elég jónak számítanak a VoIP világában ("nem véletlenül viszik őket külföldre"), és szerinte az ITÉSZ az Európai Uniónak is adhat tanácsokat a műszaki kivitelezéssel és a jogi szabályozással kapcsolatban.

Közös hang

Létrehoznak egy Budapest Voice Exchange (BVX) nevű központot is, amely nagyjából úgy működik majd, mint a magyar internet közepének számító Budapest Internet Exchange (BIX). A BVX segítségével a VoIP-szolgáltatók összekötheti vonalaikat, plusz csatlakozhatnak az összes vezetékes szolgáltató és mobiltársaság hálózatához is. Ahhoz ugyanis, hogy a VoIP-hálózat kívülről - például a Vodafone meg a T-Com hálózatából - hívható legyen, ahhoz a cégeknek össze kell kötni a vonalaikat. A kisebb VoIP-szolgáltatóknak jóval olcsóbb lesz egy közös központban megoldani a csatlakozást, mint ha ugyanezt egyénileg kellene megoldaniuk a piac összes szereplőjével.

A lehető legsürgősebben meg kell oldani az úgynevezett 21-es számok átlátható kezelését, mondta el az Indexnek Kun István. Magyarország szabályozó hatósága, az NHH egész Európát megelőzve adta meg a 21-es előhívószámot a nem helyhez kötött VoIP-szolgáltatásnak, de hiába, a teljes körű szabályozás hiányában nem tudjuk kihasználni ezt az előnyt. Az ügyfél például azért bizalmatlanak a VoIP-szolgáltatókkal szemben, mert a tarifák terén teljes a káosz. Egy nagy vezetékes szolgáltatónál például a 21-es körzet hívásának tarifája attól függ, hogy ki a hívott fél szolgáltatója. Ha ezt nem tudja a telefonáló, akkor csak annyiban lehet biztos, hogy a perdíj valahol 8 és 90 forint között van.

A VoIP vajon mi?

Szintén megoldásra váró probléma a VoIP definiálása. Nem tisztázott, hogy telefonszolgáltatásnak minősül-e vagy több annál. Ehhez szorosan kapcsolódik a segélyhívószámok kérdése, hiszen egy VoIP-hívószám bárhová elvihető, ahol internet van. Tehát ha nem lehet a hívószámhoz kötni, hogy hová menjen ki a mentő, mert ha valaki a Budapesten a Kossuth utcában regisztrál, de később a londoni Oxford Streetről tárcsázza a 112-őt, akkor is a Kossuth utcába megy majd a mentő. Ha minden kérés tisztázódik, akkor a nem túl távoli jövőben egyesülhetnek a vezetékes és a mobil hálózatok, azaz minden felhasználónak elegendő lesz egy VoIP-hívószám, amelyet majd a világ bármely pontján, bármilyen netre kötött készülékről használhat.