Kedden jelentették be, hogy DeBenedictis nyerte a díjat és a vele járó 100000 dollárt, amelyet az Intel és egy, a tudományt az emberekkel megismertetni akaró alapítvány közösen ítél oda évente. A verseny hatnapos washingtoni döntőjén negyvenen vettek részt, akik fejenként 7500 dollár jutalmat kaptak.
A győztes DeBenedictis által készített szoftver arra a tudományos elvre alapozva készült, hogy az égitestek gravitációs erejének felhasználásával létrehozhatóak olyan "gyorsforgalmi utak" az űrben, amelyek használatával az űrhajók üzemanyagot és időt spórolhatnak meg. A szoftver jól jöhet a NASA kutatóinak, akik régebb óta dolgoznak a "bolygóközi szupersztrádák" elméletén, hogy megkönnyítsék a jövőbeni űrutazásokat.
DeBenedictisnek nem ez az első elismerése, korábban már díjat ítélt oda neki az Intel Tudományos és Mérnöki Alapítványa, a Davidson Tehetségfejlesztő Központ és a Siemens Matematikai, Tudományos és Technológiai versenyének zsűrije is. A többi díjazott igen változatos munkákkal indult, az oktatóprogramoktól kezdve az univerzum korai állapotáról írt tanulmányokig.
"Ez a negyven döntős igazolja azt, hogy az országnak megvan a képessége a kutatók és tudósok következő generációjának kineveléséhez" - mondta el Paul Otellini, az Intel elnöke és vezérigazgatója. "Ezek a fiatal tudósok jelentik a bizonyítékot arra, hogy ha fiatal, kíváncsi elméket inspiráló és nagy tudású tanárokkal hozunk össze, azzal teremthetünk kiindulási alapot a világot megváltoztató újítások megteremtéséhez" - nyilatkozta.
A mostani versenyen 1736-an indultak, közülük válogatták ki a negyven döntőst, aki részt vehetett a washingtoni végső elbíráláson. Az versenyt 68 éve rendezték meg először, és döntősei közül számos, később a legmagasabb rangú nemzetközi elismeréseket elnyerő kutató került ki, többek között hét Nobel-díjas kutató is.