Hogyan teljesít a magyar tudomány?
Az MTA Kutatásszervezési Intézetében (KSZI) olyan kutatásértékelő rendszert mutattak be, ami a tudománypolitikai döntéshozókat segítheti. A módszer meggyőző, de egyelőre adatínség van.
Kedd délután mutatták be a több támogató egyetem és intézet segítségével készülő TexTrend projekt vezetői azt, hogy miként képzelnek újszerű elemző eszközt adni a tudománypolitikusok kezébe. Mivel a teljes rendszeren még legalább ősz végéig dolgoznak a kutatók és programozók, és éppen a végfelhasználói szint hiányzik, demózás helyett többnyire kész ábrákat, grafikonokat mutattak be, de ennyiből is egy meggyőző eszköz képe bontakozott ki.
Soós Sándor, a KSZI tudományos munkatársa elmondta, hogy eddig bő 1300 kimutatás készült el a rendszerben. Ezek többnyire a magyar tudomány teljesítményét (például a publikációk idézettségi hatását) próbálják megfogni számokban, egyes szakterületekre lebontva (az elmúlt tíz év 67 ezer, magyar résztvevős publikációja alapján). A grafikonokat nemzetközi kontextusban is elemzik, vizsgálják a magyar tudomány helyzetét Európán belül. Mint kiderült, Magyarország rohamosan veszített tudományos pozíciójából az elmúlt években.
A projekt vezetője, Kampis György professzor olyan strukturális kimutatásokat részletezett, amik nem egy-egy számban ragadják meg a tudomány teljesítményét, hanem valamiképpen vizualizálni próbálják azt. Az egyik ilyen kimutatás az intézményi kompetenciákat mutatta meg annál a 27 magyar intézménynél, ahol évi száz tudományos publikációnál többet közölnek. A fenti két ábrán két ilyen ábra látható, felül a debreceni, alatta a pécsi tudományegyetemé (klikkelésre nagyobb méretben is megnézhetők): az egyes pontok tématerületeket, a színek tudományterületeket, körök nagysága a publikációk mennyiségét jelzi az egyetemeken belül. Kampis szerint ők nem akarnak rangsort készíteni az egyetemek között, csak az eszközöket ajánlják a döntéshozóknak.
A bemutató után kibontakozó beszélgetés fő tanulsága az volt, hogy az adatbázisokat még lehetne fejleszteni. A fő adatforrás jelenleg a KSZI Infotárja, az Eurostat, illetve a Thomson Reuters tudományos adatbázisa, de jönnek adatok a Scimago adatbázisból is. A nemzetközi adatbázisok adatai azonban származtatott adatok, mert a nyersadatok nem ingyenesek. „Mi csak lefölözzük ezeket az adatbázisokat, miközben próbáljuk a sajátjainkat bővíteni” – magyarázta Kampis. „De a rendszer rugalmas, bármilyen adatbázisra hamar ráhúzható.”
A következő hónapokban a rendszer végfelhasználói szintje is elkészül (a Java alapú modulok már most is letölthetők és futtathatók), és tartalmi bővítések is várhatók. A projekt rövidtávú célja például az MTA kutatóhálózatának reprezentációja (jelenleg az összes MTA-kutatóintézet együtt szerepel az elemzésekben, nincsenek különbontva), illetve kapcsolódás az akadémiai adatbázisokhoz.
