Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Krómozott felülettel támad a Firefox

2010.07.08. 20:17
Most már biztos: a böngészőknél a sebesség és a menőség fordított arányban áll az elterjedtséggel. Az Internet Explorer például hiába veszít folyamatosan, évek óta a piaci részesedéséből, még mindig a legelterjedtebb; ennek megfelelően minden tesztben tökutolsó, és az az általános vélemény róla, hogy kultúrember csak akkor használja, ha kényszerítik rá. A kicsik, vagyis a Chrome, a Safari meg az Opera gyorsak, minden létező tesztben köröket vernek a nagyokra, és mindenki, aki kicsit is ad a webkettes mivoltára, ezeket használja. És a kettő között van a Firefox, amit a maga 30 százalék körüli (Európában akár 50 százalék feletti) részesedésével már nem olyan punk dolog használni, mint pár éve, inkább szidni szokás, hogy lassú, zabálja a memóriát, és úgy egyébként is, nem tart lépést a fejlődéssel.

A négyes verzió megjelenésével valószínűleg eljött a Firefox számára az a pillanat, végleg előbbi oldalra áll: mainstream lesz, lenyomja az Explorert, és búcsút int az alfageek felhasználóknak. Pontosabban nem most, hiszen még csak az első bétaváltozatot tették közzé (egy héttel azután, hogy nem hivatalosan már rásütötték a 4.0 verziószámot az éppen aktuális legfrissebb változatra), hanem majd novemberben, amikor kijön a végleges 4-es verzió, és valószínűleg ugyanúgy letöltési rekordokat dönt, mint két éve a 3.0-s kiadás.

Krómozott motorháztető, és ami alatta van

A Firefox 4-re első ránézésre tíz emberből tíznek az lesz a reakciója, hogy jé, hát ez úgy néz ki, mint a Chrome. Persze eddig is barkácsolhattuk addig, míg egészen chrome-osan nézett ki, de most már külső addonok és személyre szabás nélkül is a Google-féle minimalizmus és letisztultság fogad. A megnyitott ablakok fülei az url-mező felett, sehol semmi menüsor, helyettük egy Firefox feliratú szupergomb, amiből előjön az összes menü, ha rányomunk (ez egyelőre csak Windows 7 alatt működik), egybeolvadt stop és újratöltés gomb, menüsávból egy gombbá vált könyvjelzők – és cserébe érezhetően több hely marad a megjelenített oldalnak.

Tabok az URL sáv fölött, semmi felesleges ikonsor, egy gombbá összeolvadt Stop és Refresh
Tabok az URL sáv fölött, semmi felesleges ikonsor, egy gombbá összeolvadt Stop és Refresh

Később újabb apróságokat vehetünk észre, mint az éppen töltődő oldal favikonja helyén megjelenő kis óraszerű ikon, ami mutatja, hol tart a betöltődés; vagy az, hogy ha elkezdünk beírni valamit az url-mezőbe, nem csak a keresési előzményeinkből ajánl fel oldalakat, hanem a már megnyitott lapok közül is – erre kattintva nem is tölti be az oldalt, hanem egyszerűen átvált arra a fülre, amiben az adott oldalt megnyitottuk.

Ilyen apróságokból van még elég sok (említsük meg még gyorsan az új addonkezelő központot, és az összeomlásvédelmet, ami arról gondoskodik, hogy ne rántsa magával az egész böngészőt egy lefagyó Flash vagy Silverlight, csak azt a tabot, ahol a katasztrófa történt), de nézzünk be inkább a motorháztető alá, ott történtek az igazán izgalmas dolgok.

A kódban történt fontos változások elsősorban jó adag gyorsulást jelentenek (erre mindjárt bővebben is rátérünk), másodsorban pedig egy csomó misztikusan hangzó szabvány és technológia támogatását. Ezek közül a legfontosabb a HTML5, ami, ha minden jól megy, a web következő általános standardje lesz, és feleslegessé teszi majd a külső pluginek telepítgetését a Javától a Flashig. Aztán ott a WebM (a Google videotömörítő rendszere HD videók lejátszásához), a WebGL grafikus gyorsító, nem sorolom tovább, akik ezt mind értik és ismerik, azok úgyis gyakorló webfejlesztők, akik rég elolvasták a teljes listát.

Kíváncsiak a visszajelzéseinkre
Kíváncsiak a visszajelzéseinkre

Ép tesztben ép lélek

A Mozilla egy ideje már nem szédíti a népet olyan szlogenekkel, hogy az ő böngészőjük a világon a leggyorsabb és legmodernebb – szó se róla, nem is az a tesztek szerint. Most viszont a 3.6-hoz képest jelentős gyorsulást ígértek, ami jó ok volt arra, hogy végigküldjünk a frissen letöltött bétán pár tesztprogramot.

Első menetben a webes standardek megjelenítését tesztelő Acid3 elé vetettük a böngészőt, amin már jó ideje 100 százalékos eredményt produkál a három kis böngésző, az Internet Explorer gyalázatos, 20-30 pont körüli értékekkel szokott szerepelni. A legutóbbi Firefox, a 3.6.3-as 93 pontos eredményt mutatott fel, épp itt lett volna az ideje a tökéletes, 100/100-as tesztnek, de ez nem jött össze: 97 pont az eredmény, a végleges kiadásig talán összeszedik még a programozók azt a hiányzó 3 pontot.

Itt már kezd kínossá válni a 100 pont alatti eredmény
Itt már kezd kínossá válni a 100 pont alatti eredmény

Mivel mostanában egyre inkább a HTML5-ről szól minden a neten, bevetettünk egy olyan tesztet is, ami ezzel a szabvánnyal gyötri meg a böngészőket. A FF4 itt sem muzsikál túl szépen, a Chrome és a Safari kevéssel ugyan, de megveri; bár az tény, hogy a legutóbbi, még hármassal kezdődő verziószám óta sokat javult a Firefox. Az Explorer szánalmas teljesítményére meg már nekünk kellemetlen felhívni a figyelmet.

 

Ez a „sokat gyorsult, de nem eleget” verdikt érvényes a sebességtesztekre is. A legutóbbi nagy böngészőkörképünkben használt mindhárom program, a Sunspider, a V8 és a Dromaeo is azt hozta ki, hogy sokat csökkent a Firefox lemaradása az élmezőnyhöz képest, de azért ott vannak még előtte. A csúcseredmény jelenleg Sunspiderben 281 (Opera), V8-ban 5795 (Chrome), Dromaeoban 1267 (Safari).

 

Most akkor jó a Firefox 4?

Persze hogy jó. Érezhetően gyorsabb, kényelmesebb, mint a hármas sorozat volt bármikor is (valószínűleg biztonságosabb is, de ez még persze a jövő zenéje). Első bétához képest (amit novemberig várhatóan kéthetente fog újabb tesztverzió követni) meglepően stabil, nálunk egy nap alatt egyszer sem fagyott le.

Az persze kicsit kínos, hogy a régi Firefoxhoz írt addonok nem mennek vele, így aki már kényelmesen berendezkedett a régi Firefoxában, inkább gyűrje le magában a kíváncsiságot, és csak akkor váltson, amikor már átírják ezeket is a négyes változat alá. Akkor viszont mindenképpen. Az Explorerről váltás egyértelműen ajánlott, ahogy eddig is az volt, a kicsi böngészők megmaradnak a geekeknek, különcöknek, és a web felső tízezrének – a Firefox meg közben igazi népböngésző lesz.