Vilma
-7 °C
4 °C

Retroszámítógép az Asztalon

2005.06.23. 10:52
Mi mindenre képes egy ötven éve készült számítógép? Lehet például kispályán amőbázni ellene, hóember-fraktált rajzoltatni vele, vagy madárformákat nézni, ahogy az evolúcióról mesélnek.

Több mint egy fél évszázada, 1949. május 6-án futtatták az első programot az EDSAC-on, az első olyan számítógépen, amely gyakorlati számítási feladatokra is befogható volt. A gépet Maurice Wilkes és kutatócsoportja állította össze a Cambridge Egyetemen, Neumann János eredményei alapján.

Ötven évvel később a Warwick Egyetemen elkészült az EDSAC-emulátor, ami az eredeti számítógép működését és kinézetét utánozza. Vagyis, ha letöltjük a programot, a korabeli 35-ször 16-os felbontású zöld képernyővel találjuk szemben magunkat, és egy tárcsával, ami nem más, mint a kezelőfelület.

Amőba, 1952

Végezhetnénk akár csillagászati számításokat is, amire az EDSAC-ot eredetileg használták - szédületes 700 művelet/másodperces sebességével -, de érdemesebb a szimulátoron inkább az első grafikus játékprogramot kipróbálni.

#alt#

Az első videojátékot A. S. Douglas alkotta meg, aki amőbatáblaként kezdte használni azt a képernyőt, ami eredetileg a számítógép memóriájaként szolgáló higanytartályok állapotát jelezte. Ha elindítjuk az OXO nevű programot, a "copyright 1952" felirat után kiválaszthatjuk, hogy akarunk-e mi kezdeni, vagy átengedjük a gépnek az első lépés jogát.

Nem tart sokáig egy parti a 3x3-as táblán, és sokszor végződik döntetlennel. A gépbe épített telefontárcsa kilenc lyukának felhasználása a keresztek elhelyezéséhez viszont forradalmi lépés volt, része Douglas doktori disszertációjának.

A hóember és az élet

Az EDSAC-emulátorhoz újabb programokat is fejlesztettek lelkes amatőrök. A retromániás geekek megnézhetik például a Mandelbrot-hóembert, ami kicsit szögletesre sikerül ugyan, de kárpótlásul bele is lehet nagyítani a fraktálképbe.

#alt#

Szintén kipróbálható a John Convay-féle "Game of Life", egy olyan program, amely egyszerű szabályok alapján a kezdeti pontokból bonyolult alakzatokat varázsol a 36x16-os képernyőre. Sajnos nem változnak a kezdeti feltételek, ezért mindig ugyanazt a bemutatót látjuk, akárhányszor indítjuk el a programot.

Az ötvenes évek EDSAC-jával lehetett ugyan dolgozni, ám nem volt túl stabil. Ezt a tulajdonságot akarva-akaratlanul az emulátorba is sikerült átültetni: többször is lefagyott a tesztek alatt.