Natália
-3 °C
7 °C

Hálózat a hálózatban

2000.08.09. 11:00
A skót University of Edinburgh 23 éves hallgatója az iskolai gyakorlat keretén belül leprogramozott egy olyan fájlcserélő hálózatot, amely néhány éven belül újrarajzolhatja az erőviszonyokat a fokozatosan kommercializálódó interneten és felboríthatja az évtizedek óta csontkeményre száradt valós és vélt szerzői jogokat.
Ian Clarke ragaszkodik a totális információs szabadság eszméjéhez
Az idei informatikai botrányok között a soha véget nem érő Microsoft-per mellett a klasszikusan értelmezett szerzői jogok megtépázása a sláger. Legdrasztikusabban a zeneipar találkozott azzal az érzéssel, amikor köpni nem, csak nyelni tud, de azt sokat. Az MP3.com merész próbálkozása az online zenei adatbázis létrehozására végül drága pénzért valósulhat meg, a Napster azonban még hónapokon keresztül tarthatja gőzben a multikat, és bezárásával sem hozhatók vissza a boldog békeidők, amikor a másolhatatlan bakelittel kaszálták magukat betegre a kiadók.

Tolvaj banda

A Napster központi szerverein keresztül juttatja el egyik felhasználójától a másikig a legális vagy illegális fájlokat. Ezt megfelelő ráhatással (jogi úton, ukrán terroristákkal) be lehet szüntetni, a szervereket bezárják és vége a gyereknapnak. Az internetezők közvetlen összekapcsolása jelentősen megnehezíti a jogvédők dolgát, hiszen például a teljesen decentralizált, központi szerverekre nem támaszkodó Gnutella-hálózaton maximum egyesével kapcsolhatók le a júzerek. Arra pedig még a Metallica véresszájú kiadója sem vállalkozott, hogy a Napsteren befogott 300 ezer jogsértőt egyesével skalpolja meg a bíróságon.

De tegyük fel, hogy beperelné őket. A 23 éves Ian Clarke hálózatán keresztül csereberélő internetezőknek még ettől sem kell tartaniuk: sem a fájlok típusa, sem feladójuk nem nyomozható le. A Freenet ugyanis az interneten a felhasználók gépeit azonosító IP-címeket és a fájlokat is titkosítja.

Semmi hatalmat senkinek

A Freenet a névtelenül egymáshoz kapcsolódó gépek hálózatából jön létre. A rendszer önkényes törvényeivel leginkább egy anarchista multiplexhez hasonlítható. Mindenki annyit tesz a közösbe, amennyi erejéből és sávszélességéből telik, de megfelelő irányú keresgéléssel szinte mindent meg lehet (majd) találni benne.

A Freenet a névtelenül egymáshoz kapcsolódó gépek hálózatából jön létre
A Napster és a Gnutella úgy működik, hogy az internetezők megosztják az egész világgal a gépükön található fájlokat. A Freenet rendszerébe a fájlokat be kell küldeni, amiket a Freenet különböző szervereken helyez el. A hálózat szervereit a felhasználói adják, akik azonban nem tudják, éppen milyen fájlok tárolására szolgál számítógépük.

A hálózat kiértékeli, melyik információt hol keresik többen, és aszerint rendszerezi azokat. Ha például egy fájlt/információt sokan keresnek Magyarországon, a Freenet magyar gépekre másolja azt, ha pedig tovább növekszik a kereslet iránta, a rendszer több másolatot készít belőle, tükrözi azt.

A rendszer a felhasználók és a küldött fájlok teljes anonimitása mellett gyakorlatilag azt is megakadályozza, hogy a hálózatba került fájlt eltávolítsák onnan. A Freenet apró darabokra szedi szét a mozgásban lévő, kódolt adathalmazokat, ráadásul ezek az adattöredékek egyszerre több szerveren is megjelennek előre nem meghatározható módon.

A négyesre értékelt dolgozat

A mesterséges intelligenciákat tanulmányozó Ian Clarke csecsszopó kora óta makacsul ragaszkodott a totális információs szabadság eszméjéhez, az internethez hasonló félmegoldások ("ezt szabad, de amazt már nem") nem lágyították meg házikuglófon edzett szívét. Hozzá hasonló aktivisták szoktak tényfeltáró dokumentumfilmeket készíteni rejtett videokamerával a hentesüzletben, Clarke azonban ravaszabb terveket dédelgetett. Másik kedvence a hangyabolyszerű komplex rendszerek modellezése volt, s a két ötlet keresztezéséből létrejött a Freenet.

Clarke tavaly júliusra lett készen dolgozata elméleti részével, amit professzorai egy szolíd négyessel jutalmaztak. Megvalósításához a neten kérte programozók segítségét, és idén márciusra elkészült az első működő változat. Azóta egyre többen egyre gyorsabban fejlesztik a hálózatot, s bár a késznek nevezhető 1.0-ás verzió még messze jár, az alapvető és legfontosabb funkciók már életképesek.

A hálózathoz csatlakozáshoz nem kell többet tenni, mint letölteni a szerverszoftvert és elindítani egy internetre kötött gépen. A szoftver telepítése napjainkban szándékosan nem túl felhasználóbarát: első körben a szakértői elit építő jellegű véleményére kíváncsiak a készítők, a kész program kezelése állítólag a Napsternél is egyszerűbb lesz.

Szerzői jogi lavina

Idén júliusban a hálózatról naponta 1500 fájlt szedtek le az emberek, március óta összesen talán 100 ezer letöltés történt. A félkész rendszerben egyelőre keresni nem lehet, csak a pontos fájlnév ismeretében lehet azt megszerezni. Gyenge pontja még, hogy a felhasználók szerverként is funkcionáló gépein nem lehet frissíteni a rendszerbe kerülő fájlok adatait. Ezekre néhány hónap múlva ígérnek megoldást a programozók, azután viszont elszabadul a pokol.

A Freenet szoftvere akár a World Wide Webet is leválthatja
A jogvédők már ma sem tehetnek semmit a rendszer ellen, mivel a Freenetet nyílt forráskódon kezdték fejleszteni, vagyis nagy véráldozatra lenne szükség ahhoz, hogy ne kerüljön közelébe és ne folytassa fejlesztését épkézláb programozó. Ráadásul eddig csak a lemezkiadók figyeltek fel a jelenségre, amelyek inkább a konkrét fenyegetést jelentő Napstert igyekeznek lenyomni.

Az internet leállításán kívül egyedül a sávszélesség erőteljes korlátozása szabhatna gátat a korlátlan fájlcserének. Ennek viszont pont a technológia rohamos fejlesztéséből remélt bevételek tesznek be. Fejlettebb civilizációkban egyre többen interneteznek kábelen vagy digitális telefonvonalon, jövőre talán itthon is elérhetővé válnak ezek a szolgáltatások széles körben, emberi árakon.

Szép új világ

Clarke úgy véli, Freenet szoftvere optimális esetben, hosszú évek fejlesztése után akár a World Wide Webet is leválthatja. A hálózat szülőatyja nem egy cyberpunk-rajongó, valahol mélyen bízik benne, hogy bekövetkezhet a totális információs szabadság, amikor az emberek nem Rupert Murdoch médiamogul ajánlása alapján, hanem önnálóan lesznek kénytelenek különbséget tenni jó és rossz között.

Ha ez nem is következik be, de a rendszer népszerűsége meghaladná a Napster 20 milliós felhasználói táborát, könnyedén lehet egy új üzleti stratégia alapja. Clarke az Upriser nevű céggel közösen dolgozik hálózata kereskedelmi célú használhatóságán. A Freenetet használó új üzleti modellen kereszül az előadók véglegesen megkerülhetnék az őket lenyúló kiadókat és jogvédő szervezeteket.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!