További Szoftver cikkek
Orkok közvetlen közelről
Az Exigo-t a csapat másfél éve fejleszti, a játék valahol az Age of Empires, vagy az Age of Mythology környékén helyezhető el, azaz valós idejű stratégia, ezúttal fantasy környezetbe helyezve. A bemutatón persze inkább az átvezető animációk technikai megvalósításáról volt szó, az Index tudósítójának felfogóképességét messze meghaladó részletességgel. De látható volt: ilyen minőségű munka akár egy mozifilmben is elférne. Az alakokra húzott textúrák például annyira kidolgozottak, hogy egészen közelről nézve is élethű felületet biztosítanak. A harcos figura (egyébként páncél alatt viselt) ingén például 1:1 nagyításnál még az anyag szövése is lászik, a sisakján pedig apró karcolások fedezhetők fel.
Bányászható vulkanikus meteoritok
Még egy játékprogram bemutatója szerepelt a műsoron: A Digital Reality a készülő Haegemonia című játékának technikai részleteit ismertette. (Egyébként ez a csapat felelős az ismert Imperium Galactica első két részéért is). Ez is egy valós idejű stratégia, bár ősgyíkok helyett ebben űrhajók és bányászható vulkanikus meteoritok röpködnek. Mindenesetre (ahogy a mellékelt képeken is látszik) a játék grafikai megvalósítása semmiben sem marad el a mai legnagyobbakétól. A készítők ezután azt is megmutatták, hogyan lehet könnyedén, házilag űrbéli robbanást előállítani.
A Budapest Sportcsarnok látványterveinek bemutatása sajnos az előadó betegsége miatt elmaradt. Pedig sokan megnyugodhattak volna, hogy esetleg mégsem egy hatalmas sütemény épül a Népstadion mellett, meggyel a tetején.
Dürer és a számítógép
A németalföldi festőről, mint a számítógépes modellezés atyjáról Mata János, más néven Kukori bácsi tartott előadást. A párhuzam talán erőltetettnek tűnhet, de tény, hogy Dürer már a 15-16. század fordulóján részletes embermodelleket és mozgáskarakterológiát készített, és ugyanezt teszik ma a 3D-programozók is. A hallgatók egy érdekes adattal is gazdagabbak lehettek: a festő által - más típusok mellett - felvázolt "szép nő" arányai pontosan megegyeznek a Mona Lisa arányaival. Leonardo is készített a Düreréhez hasonló vázlatokat, ezért lehetséges, hogy a festmény csupán egy ideális arcot ábrázol, és a képhez nem is állt senki modellt.
1. Máthé Bálint: Fény-kép; 2. Szurok Tibor: Brille; 3. László Márk: SZOT |
Ismertették a Render.hu számítógép-grafikai oldal pályázatának nyerteseit is. A feladattal kapcsolatban annyit kötöttek ki, hogy a képen szerepelnie kellett egy szemüvegnek és a Render.hu egy oldalának, papírra nyomott újságnak álcázva. Ez utóbbira azért volt szükség, hogy kizárják a csalás lehetőségét. A pályázatra 64 alkotás érkezett, az első három helyezett képei fentebb láthatók.
Széchenyi és a modern technika
A Post Edison munkatársairól a nap végén kiderült, hogy ők építették a Lánchidat, legalábbis a Hídember című filmben. A bemutatott, 142-es számú jelenetben (ez a film csúcspontja, itt szakad el az építkezés közben az egyik vonólánc) ugyanis szinte csak az alakok valódiak, azok sem mind. Magát az épülő hidat, a dunaparti épületeket számítógéppel generálták, az eredeti tervrajzok és korabeli festmények, metszetek alapján. A víz alatti jelenetek is blueboxban lettek felvéve.
A Post Edison egy korábbi munkája |
A stúdió bemutatta egy készülő, egész estés animációs filmjének a pilotját is. Ha az amerikai partnereikkel sikeresen zárulnak a tárgyalások, jövőre magyar mozi is szerepelhet a Z, a hangya és a Shrek mellett a kínálatban.