Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Szoftvert lopni ciki

2005.07.02. 20:05
Mutasson be a szoftvertolvajok börtönbe zárásával fenyegető BSA-nak, és spóroljon sok százezer forintot azzal, hogy ingyenes szoftvereket használ! Körkép a szabadabb szoftverek világáról.

Hiába próbálják megakadályozni a szoftvergyártók a kalózmásolatok terjedését, egy a héten közzétett brit tanulmány szerint a legtöbben egyáltalán nem tekintik lopásnak a letöltést. Ez tulajdonképpen érthető, a fájloktól duzzadó mappák nem azt juttatják az júzer eszébe, hogy jó sokat lopott, hanem hogy hamarosan megtelik a merevlemeze. A brit kutatók szerint a letöltés olyan hétköznapi tevékenység, mint a sörözés vízivás, és a többség nem a misztikus feketepiacon szerzi be a legújabb szoftvereket, hanem munkatársaitól vagy ivócimborájától.

Bár a fenti tanulmány csak a britek szokásait firtatja, itthon is hasonló a helyzet. A szoftveripar nagyjait képviselő Business Software Alliance legutóbbi tanulmányából legalábbis az derül ki, hogy míg az Európai Unióban tavaly két százalékkal csökkent a másolt szoftverek aránya, Magyarországon két százalékkal nőtt, és így 2004-ben a vállalati számítógépek 44 százalékán futott illegális szoftver. A BSA szerint azért nehéz leszámolni a kalózkodókkal, mert szélessávú interneteléréssel a fájlcserélő hálózatokon percek alatt gazdát cserélnek sok száz megabájtos programok.

Persze nem az internet tehet mindenről, a szélessáv ugyanis az ingyenes szoftverek terjedését is megkönnyíti, tehát az emberek vagy nem kedvelik, vagy nem ismerik eléggé az alternatív megoldásokat - ez utóbbin azonban könnyen segíthetünk.

Tehenek a forrásnál

Az egyik legnagyobb legális forrás a Tucows, amely sikeresen túlélte a dotkombuktát, mert ingyenes szoftverekre mindig van igény. A jól rendezett szájton tucatnyi nagy kategória fedi le a teljes kínálatot, az audioszoftverektől a játékokon át a biztonsági szoftverekig minden megtalálható itt. A szájt előnye, hogy a szerkesztők osztályzatai, terméknév, népszerűség és licenctípus alapján is kereshetünk. Így könnyen kiszűrhetők a vacak programok, illetve a demó- és shareware-változatok, amelyek csak korlátozottan használhatók. Az újdonságok listája rss hírolvasóba is beköthető, és ide már csak azért is érdemes néha ellátogatni, mert neves gyártók - mint például a Microsoft, a Corel és a Macromedia - is futnak itt próbaköröket szoftvereikkel.

Kertészek és papok

A másik nagy gyűjtemény a szabad szoftverben hívők Mekkája, a nyílt forráskódú projekteknek otthont adó SourceForge. A szájt olyan, mint egy nagy közösség, hiszen a látogatók közvetlenül elérhetik a fejlesztőket, írhatnak sőt pénzt adományozhatnak nekik, az unatkozó programozók pedig - a licencek követelményeit figyelembe véve - maguk is belepiszkálhatnak a programok forráskódjába, hogy tudásukkal a köz javát szolgálják. A SourceForge-on jelenleg százezer különféle fejlesztési projekt elérhető, de ezek közül sok még csak tervezési fázisban vagy félkész állapotban van, ezért körültekintően érdemes kattintani.

A SourceForge szoftvertérképén nem könnyű eligazodni, de a statisztikák megmutatják azokat a legpörgősebb és legnépszerűbb projekteket, amelyekre egyáltalán érdemes rákattintani. A szájton átlagembereknek teljesen elképesztő projektek is felbukkannak, ezért akinek nagyon speciális igénye van, érdemes idekattintania. Van például webes templomi szoftver a tagok és adományok kezeléséhez, Biblia-magoló segédeszköz, fűnyírásos és gyümölcsszedős emlékeinket rögzítő kertészszoftver és nyílt cunamijelző rendszer - igaz, az utóbbi projekt a tervezési fázisban elhalt.

A komolyabb SourceForge-szoftverek közül említésre méltó az MSN- és ICQ-elérést egyszerre kezelő Gaim, a Windows Media Centert helyettesítő MediaPortal, a hangvágó Audacity és a NASA háromdimenziós földgömbje.

Nagyok a csúcson

A legnépszerűbb nyílt forráskódú szoftvert nem a fent említett szájtokon kell keresni, hanem a Mozilla Foundation oldalán. A Firefox böngészőt néhány hónap alatt több millióan töltötték le, és egyre növekvő piaci részesedésével könnyen a porba tiporhatja legfőbb riválisát, az évek óta változatlan tudású Internet Explorert. A Mozilla levelezője már nem ilyen sikeres, és vállalati közegben nem veszi fel a versenyt a Microsoft Outlookkal, amely csoportmunkát is támogat, és szerverekkel, illetve mobil eszközökkel is jól kommunikál.

Irodai szoftverek frontján az OpenOffice a legjobb, bárki ingyen letöltheti a szájtjukról. Az OpenOffice táblázatok, dokumentumok, grafikonok és prezentációk készítésére alkalmas, és tudásáról sokat elárul, hogy egyik legfőbb támogatója, a Novell állítólag már csak ezt használja. Legfőbb előnye, hogy nem kerül majdnem százezer forintba, mint a Microsoft Office - igaz, nem is tartalmaz annyi extra programot. Képszerkesztésre a GIMP-et tudjuk ajánlani melegen, bár túlzás lenne azt állítani, hogy az ingyenprogram a profi dizájnerek igényeinek is megfelel. A GIMP átmenet a szerény képességű Paint és a felfújt Photoshop között, digitális családi fotók megszerkesztésére, a képszerkesztés alapjainak elsajátítására viszont tökéletesen alkalmas. Aki egyáltalán nem szeretne képhatásokkal és rétegekkel foglalkozni, ugyanakkor nem akarja nélkülözni az ACDSee képkatalógusát, annak a Google által ingyenessé tett Picasa is elegendő lehet.

Unott pasziánszozás helyett érdemes kipróbálni némelyiket, nem rizikós.