Vendel
6 °C
21 °C

Nobel-díj játékért?

2008.05.18. 08:25
Kapcsolódó cikkek (2)
Képzeljük el, hogy a hosszú évek során, hercegnők és bolygók megmentése közben felhalmozott játéktapasztalatot orvosi célokra, például az Alzheimer-kór leküzdésére, vagy az AIDS vírus felfedezésére használjuk, s közben ugyanúgy szórakozunk, mint megszoktuk.

Erre tesz kísérletet a Washington Egyetem nemrég bejelentett – a világhálón hozzáférhető – Foldit-ja. Lényege, hogy a fehérjék pontos rendeződésének/gombolyodásának (protein folding) mikéntjére nemcsak kutatólaboratóriumokban dolgozó tudósok, hanem elvileg számítógépes játékok rutinos résztvevői is megtalálhatják a választ. Bármelyikünk hozzájárulhat a szenzációs felfedezésekhez, azaz, (némi túlzással) akár orvosi Nobel-díjig is vihetjük!

Az intuíció szerepe

A körülbelül csak húsz percig tartó abszolút kezdő szinten megismerkedünk a fehérjéket alakító fizikai törvényekkel azonos szabályokkal, majd gyakorlunk. Az emberi testben több mint százezer fehérjefajta található. „Megadják” a sejtek formáját, kialakítják az immunrendszert, felgyorsítják a kémiai folyamatokat. Ugyan soknak ismerjük a génszekvenciáját, viszont még többről fogalmunk sincs, nem tudjuk, miként fejlődnek bonyolult alakzatokká. Számítógépes szimulációval ki lehetne kalkulálni az összes lehetséges formát, csakhogy olyan nagyságú matematikai problémáról van szó, amelynek a megoldásához a földkerekség valamennyi gépének évszázadokig kellene megállás nélkül dolgozni.

Ezzel szemben – érvelnek a Foldit kiagyalói, természetes emberi intuícióval hamarabb célba érünk. Arra a ráérző képességre gondolnak, amelyet játék közben, minél gyakrabban játszunk, annál többször alkalmazunk, és sikereket érünk el vele: legyőzzük a szörnyet, bevesszük a várat. Ez a készség teljesen más, mint az eredményes biológusok, vagy informatikusok tudása. David Baker, az egyik fejlesztő elmondása szerint tizenhárom éves fia jobb és gyorsabb nála a Foldit-ban. Azt a lehetőséget is felvillantotta, hogy például a játékosokat megismertetik egy járvánnyal, amelyet a vírust deaktiváló fehérjekombinációval kell megszüntetniük. A megfelelő formájú protein kitalálása lenne a feladatuk.

XXI. századi Tetrisz

Baker korábban számítógépes szimulációval kísérletezett. 2005-ben – a SETI@home mintájára – belevágott a (Foldit-tal azonos szoftvert használó) Rosetta@home projektbe: gridszerűen, önkéntesek szabad gépkapacitását kihasználva folyt a kutatás. Kisebb fehérjékkel értek el eredményeket, de az egyre nagyobbakat nehezen, bizonyos idő és méret után pedig már egyáltalán nem tudták kezelni.

Ezután döntött – munkatársaival egyetértésben – a Foldit létrehozásáról. Ráérző készségünk gyorsabb a számítógépek sziszifuszi munkájánál. Egyesek csak ránéznek a játékra, és két perc leforgása alatt elérik a maximális pontszámot. Nem tudják megmagyarázni, mit miért tesznek, egyszerűen csak teszik, és eredménnyel járnak.

A Foldit kicsit úgy néz ki, mintha minden idők egyik legsikeresebb számítógépes játékának, a moszkvai Szovjet Tudományos Akadémián 1985-ben kitalált Tetrisznek lenne a XXI. századi változata. A képernyőt többszínű kígyók töltik be. A fejlesztők egy évig dolgoztak a designon: azt akarták, hogy egyrészt szórakoztató legyen, másrészt a résztvevők éljék is át „kalandjaikat.” Annyiban különbözik a kereskedelmi forgalomban lévő játékoktól, hogy kiötlői nem ismerik a helyes megoldást. Nem tudnak segíteni a versenyzőknek. A pontokat ugyanis az alapján kapjuk, hogy mennyi energiát fejtünk ki egy-egy fehérjeforma vagy nagyon óhajtott teljesen új fehérje létrehozásakor, egyben-tartásáért. A számítógépek képtelenek a semmiből, összefüggéstelen adathalmazból fehérjét tervezni, viszont rengeteget segítenek az optimalizálásban.

A Foldit bőven merített a több-résztvevős játékokból: csapatokat hozhatunk létre, chat-elhetünk egymással, online profilokat dolgozhatunk ki. Időről időre a kutatók elemzik a legeredményesebb felhasználók lépéseit, s igyekeznek kimutatni, miként fejtik meg a puzzle-szerű feladatokat. Tapasztalataikat beépítik a rendszerbe, tehát a Foldit formailag és tartalmilag egyaránt folyamatosan evolválódik.

A győztesek jutalma

A „győztes” fehérjéket Baker laboratóriumában fogják szintetizálni, majd üvegedényekben (Petri-csészékben) tesztelni. A magas pontszámot elért játékosokat tudományos folyóiratokban méltatják. A Rosetta@home esetében hasonlóan járnak el: a cikkekben mindig megemlítik azokat a felhasználókat, akik számítógépes kapacitást, időt bocsátottak a kutatások rendelkezésére.

Baker optimista. Úgy véli, egyre többen vesznek majd részt a játékban, és teszik hozzá a maguk pluszát a tudományos kutatásokhoz.