Natália
-3 °C
8 °C

Tudattágító mesterségesintelligencia-alkalmazások

2003.09.14. 11:28
Kenneth M. Ford, a Nyugat-floridai Egyetemhez (Pensacola) tartozó Institute for Human and Machine Cognition (IHMC, Emberi és gépi megismerés intézete) igazgatója a klasszikus szemlélettől jócskán eltérő módon, univerzális robotok, vagy mindentudó gépek helyett tudatunk működését "tágító" kognitív eszközökkel (cognitive prostheses) felerősített ember-gép rendszerekben látja a mesterséges intelligencia jövőjét.
Kenneth M. Ford
Ford és az (Egyesült Államok egyik vezető IT-kutatócégének számító) IHMC dolgozói az emberközpontú számítástechnikára (human-centered computing) összpontosítanak: a computer alkalmazkodjon hozzánk, s ne fordítva! Mindez azt jelent, hogy munkáik a hagyományos MI-célokkal, a gondolkodó gép koncepcióval csak távolról rokoníthatók. A Turing-tesztet is elvetik, alkalmatlannak tartják az intelligencia vizsgálatára. A számítógépeket nem chipekből és kódokból álló elszigetelt egységekként, hanem nagyobb, az emberi gondolkodás, a társadalmi szerveződés jegyeivel meghatározható rendszerek részeként fogják fel.

A "kognitív művégtagokat" a tudati/észlelési tevékenységünket kitágító eszközökként definiálják, hangsúlyozva, hogy ezek - ellentétben az eredeti jelentéssel - nem betegségeket, hiányokat korrigálnak, hanem képességeket erősítenek fel, sokszoroznak meg. Párhuzamként, Ford a szemüveg és a látcső példáját hozza fel, az utóbbihoz hasonlítva jelenlegi és jövőbeli fejlesztéseiket.

OZ

Az amerikai musical egyik halhatatlanáról, a varázsló Ozról elnevezett projekt a katonai jellegű légközlekedést könnyítené meg.

A jelenlegi pilótafülkék műszerfalait úgy tervezték, hogy a vezető csak külön-külön láthassa a mérőeszközökön, monitorokon megjelenő nélkülözhetetlen információkat (instrument scan), ami megnehezíti az adatok integrálását, a repülési körülmények gyors azonosítását.

Hagyományos vs OZ műszerfal

Az IHMC kutatói által kifejlesztett, a központi és a perifériális látórendszer működésén alapuló alternatív módszer egyetlen, rossz látási viszonyok között is "olvasható" mozgóképsorba, vonalakba és egyéb geometriai formákba sűrítené mindezt. A projektet vezető David Still korábban részt vett egy kutatásban, mely kimutatta, hogy az ember perifériális látása sokkal több részletet érzékel, mint feltételezték. Az akkori eredményeket felhasználták a jelen fejlesztés során. Az OZ másodpercekről a pillanat tört részére csökkenti a repülő mindenkori helyzetének megértéséhez szükséges időt - állítja Still. A tervek szerint a rendszert előbb veterán pilóták, majd kezdő vezetők tesztelik.

Fogalom-térképek

A jelenlegi keresőprogramok azért nem elég hatékonyak, mert nagymennyiségű felesleges adatot kell feldolgozniuk - véli Alberto J. Cańas, az IHMC docense. Megoldásként, weblap-alapú helyett fogalom-térképekre (concept maps) épülő browsereket javasol. Kutatótársaival ilyen jellegű, egy-egy témára vonatkozó, a keresést és az információ-megosztást leegyszerűsítő szoftvert (CMap Tools) fejlesztettek. A NASA tudósai is hasonló módon "térképezték fel" a Marst. Cańas azonban az oktatást tartja a program optimális felhasználási terepének.

A szemantikus megközelítést előnyben részesítő térképek vonalakkal összekapcsolt csomópontokból állnak. Az összes csomópontot egy-egy szóval felcímkézett négyszög reprezentálja. A vonalak mellett szintén szavak, általában a kapcsolat jellegére utaló igék szerepelnek. Például a "növényeket" birtokos ige köti össze a "magokkal", "levelekkel", "gyümölccsel". A "leveleket" a "létrehoz" ige kapcsolja az "oxigénhez" és a "cukorhoz", illetve az "által" köti a "fotoszintézishez", és így tovább. A verbális mellett természetesen vizuális információk is találhatók. Az adott csomópont feletti ikonra klikkelve újabb, kapcsolódó fogalom-térképekhez, vagy honlapokhoz juthatunk el.

Brahms

NASA Mars-expedíció szimuláció
William Clancey és társai 1993 óta dolgoznak a (permanensen "work in progress" állapotban lévő) Brahms rendszeren. A multiágens program a kávéfőzéstől a tízórai szünetig összegyűjti mindennapos aktivitásunk, munkaszokásaink meghatározó mintáit, majd azokból kiindulva - és a hatékonyságot célozva - szimulálja egy-egy feladat végrehajtásának lehetséges módjait, a virtuális individuumok közötti interakciókat.

A Brahmsot 1995-ben, egy New Yorki telekommunikációs cég tesztelte először. Legizgalmasabb alkalmazására a NASA Mars-projektjében került sor. 2002-ben, Utah állam hegyes-sivatagos részén eltöltött tizenkét napos tréninget követően, Brahms az összegyűjtött adatokat, az egyéni mintákat csoportviselkedéssé alakítva szimulálta a Mars-expedíciót.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!