Újabb adatok a brazil Stonehenge-ről
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Az Indexen májusban már egy beszámoltunk arról, hogy egy brazíliai fennsíkon 127 hatalmas kőkolosszust találtak. Ezek a tömbök szigorú rendszer szerint helyezkedtek el.
A brazil régészek meggyőződése szerint az építmény tulajdonképpen egy ókori naptár, amelynek egyik köve a téli és nyári napfordulót volt hivatott jelezni. Az ősi csillagvizsgáló áldozathozatali szertartások helyszínéül is szolgált, s mellette egy temetőt is felfedeztek a régészek.
A titokzatos építményt, amely a megszólalásig hasonlít az angliai kultikus csillagászati emlékhelyre, trópusi Stonehenge-nek keresztelték el.
Az újabb kutatások alapján némileg többet lehet tudni az Amazonas-vidéki felfedezésről. A gránitból készült, 2,7 méter magas tömbök szinte biztos, hogy csillagászati célokra szolgáltak. Ez azt bizonyítja, hogy az esőerdők lakói - a korábbi tudományos hipotézisekkel szemben - nem voltak olyan fejletlenek, mint ahogyan azt eddig hitték.
A 127 kőtömb szabályos közönként helyezkedik el, "koronaszerűen" egy harminc méteres átmérőjű körben. Az év legrövidebb napján, december 21-én az egyik sarokban elhelyezett tömbnek éppen nincs árnyéka.
A téli napfordulót tehát egy kulcsfontosságú pontban elhelyezett tömb jelzi, vagyis egyfajta csillagászati obszervatóriumként is értelmezni lehet ezt az együttest - minderről Mariana Petry Cabral, Amapa brazil szövetségi állam tudományos és technikai kutatóintézetének régésze nyilatkozott. "Alighanem egy kifinomult kultúra nyomaira bukkantunk" - tette hozzá az archeológus.
Ez tehát azt jelenti, hogy a Kolumbusz előtti indián kultúrák fejlettebbek voltak az eddig hittnél, s alighanem a társadalmi struktúrák is fejlettebbek voltak, mint azt gondolták - mondta Cabral.
A helyszínt tanulmányozó régész Amapa szövetségi államban Calcoene falu mellett, némileg az Egyenlítőtől északra vizsgálódik, ahol a 127 tömböt találták. Az archeológus tavaly óta végez itt felméréseket, és azt állítja, hogy alighanem a palikur indiánok ősei élhettek ezen a dombtetőn, illetve fennsíkon, ahol a kövek előbukkantak.
Ugyanakkor a tudósok még nem biztosak abban, hogy pontosan milyen régiek a most megtalált monumentális emlékek. Nem vetették még izotópvizsgálat alá a köveket, bár a környéken talált kerámia-leletek alapján akár 2000 éves is lehet a csillagászati célra létrehozott együttes.
Peruban is
Érdekes, hogy több héttel ezelőtt Dél-Amerika egy másik térségében, Peru fővárosától, Limától északra, egy hegyoldalban szintén asztronómiai emlékeket találtak. Ez szintén egyfajta obszervatórium lehetett, s akkor a tudósok azt állították, hogy a nyugati félteke legősibb ilyen jellegű konstrukciójára bukkantak. A perui maradványok egyébként szintén kövekből állnak, de elsősorban kőbe vésett jelekből, amelyek korát 4200 évre becsülik a szakértők. Ezek a jelek a napfelkeltével és a napnyugtával esnek egybe a nevezetes napon, vagyis a téli napforduló idején, december 21-én.
Érdekesség, hogy az inka, a maja és az azték kultúráról a tudósok már korábban is sokat tudtak, de az amazonasi indiánokat általában elmaradottabbnak tartották. Ugyanakkor most arra emlékeztetnek a szakértők, hogy miután az amazonasi kultúrák maradványai általában nem időtálló anyagokból készültek, például fából és agyagból, így fennmaradásukra is kisebb volt az esély. Vagyis a leletek hiánya egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezen a vidéken ne alakultak volna ki fejlettebb kultúrák, csupán a szélsőségesen meleg és csapadékos időjárás megakadályozza az emlékek fennmaradását.
Egyébként az amazonasi régióban a régészek előtt a helybeliek már régóta ismerték a kövek elhelyezkedését, lelőhelyét, csak a szakértők, illetve a sajtó sokáig nem hittek a brazil Stonehenge létezésében.
A mostani régészeti kutatás sem az archeológusok kezdeményezésére indult, hanem egy szociológiai felmérés során a területet helikopterrel megközelítő társadalomkutatók hívták fel a levegőből jól látható körkörös struktúrákra a régészek figyelmét.
A brazil régészek mindenesetre most "rákaptak" a témára: előreláthatólag az esős évszak végén, augusztusban térnek vissza a dél-amerikai "Stonehenge" vidékére, hogy alaposabb kutatásokat végezzenek itt.