Mégsem etruszk eredetűek a toszkánok?
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
Nem ugyanaz a DNS
A ferrarai kutató megállapításai szerint, ha a ma élő firenzeiek, pisaiak, livornóiak az etruszkok leszármazottjai lennének közvetlenül, akkor a genetikai állományuknak jobban kéne hasonlítania. A genetikus-kutató az eredményt az amerikai Stanford Egyetemmel közösen végzett vizsgálat végén közölte. Barbujani tanulmánya a Proceedings of the National Academy of Sciences legfrissebb számában jelenik meg, és eszerint a modern toszkánok egy nem-etruszk néptől származnak.
Még egy esély
A ma élőknek azonban még maradt némi reménye. Barbujani szerint ugyanis elképzelhető, hogy a mostani vizsgálat során csupán egy elitcsoport csontvázaihoz tudtak hozzáférni, egy olyan csoport maradványaihoz, amely nem vált népessé az etruszk területeken.
Toscana - nagyjából Firenze környéke - gazdaság- és kultúrtörténeti szempontból Itália egyik legfontosabb vidéke az elmúlt háromezer évben. Az ókorban az etruszkok (akiknek az egyik latin neve Tusci, és ebből származhat a mai Toscana elnevezés is) laktak itt, majd a Római Birodalomba betagozódva fontos kereskedelmi és bányászati központok működtek itt.
A középkorban aztán Firenze a világ egyik legfontosabb kereskedelmi és ipari centruma lett, itt virágzott fel a reneszánsz művészet is. A modern Olaszország megalakulása után pedig ez a város volt egy ideig az új állam központja is, amíg Rómáról nem mondott le az Egyházi Állam, vagyis a Vatikán.
Mit adtak a rómaiaknak? Például utat és csatornát...
A toszkánok mindig is büszkék voltak őseikre, az etruszkokra, akiknek rejtélyes kultúráját évezredek óta kutatják. Az etruszk nyelv máig megfejthetetlen a tudósok számára, ábécéjük viszont a görögből fejlődött ki, és bizonyított, hogy a római, vagyis a latin írás részben etruszk közvetítéssel használta fel a görög betűket. (A rómaiak azonban nemcsak közvetve, tehát az etruszkoktól, hanem a dél-itáliai görög városoktól is tanulták a betűvetést. Íráskutatók körében például közismert, hogy bizonyos latin betűk a dél-itáliai görög gyarmatvárosok közvetítésével jutottak el a latinok írásába.)
Kr. e. 500 előtt az etruszkok egy ideig még Rómát is a hatalmukba kerítették. Etruszk királyok idején épült fel a legnagyobb csatorna, a Cloaca Maxima és a nagycirkusz, a Circus Maximus is. Az első főbb utat, a Via Sacrát is valószínűleg etruszkok építették Rómában. A görög 12 főbb istenséget is egyes feltételezések szerint etruszkok vitték Rómába.
Az Alpokig terjeszkedtek
Az etruszkok fennhatóságukat, de legalábbis befolyásukat egy ideig egészen az északi Alpokig kiterjesztették, de délen is messzire kimutatható a hatásuk.
Az etruszkok városállamokban éltek, amelyek különböző szövetségeket alkottak. Kr. e. 500 körül a legerősebb két város Tarquinii és Veii volt. Veii-vel Róma is sokat hadakozott, amíg le nem győzte. Tarquinii neve a római királyok miatt lehetős ismerős: két római uralkodó (Priscus és Superbus) is viselte a Tarquinius nevet. Az utolsó király, a Gőgös Tarquinius (Tarquinius Superbus) is etruszk volt, az ő elűzésétől, Kr. e. 510-től számítják a köztársaság korát Rómában.