Háborút vesztettünk 56-ban, nem a forradalom bukott el
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
1956 forradalma nem bukott el. Október 28-ára, öt nappal a forradalom kitörése után törvényes kormány állt fel Nagy Imre vezetésével, amely ellen semmilyen belső erő nem lépett fel, de legalábbis eséllyel nem tehette ezt. (Október 28-án egyeztek meg a Corvin köziek Maléter Pállal, aki átállt az oldalukra, később pedig honvédelmi miniszter lett.)
Külső erők győzték le a magyar forradalmat
A külső agresszió, a szovjetekkel vívott háború folytatódott ezután, nem pedig a forradalom, amely a haladó erők győzelmét akkor már meghozta - mondta a Nemzetőrség 1956-os parancsnoka, Király Béla tábornok azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyet az Olasz Kultúrintézetben rendeztek.
Király Béla szerint a szovjetekkel vívott háborút veszítette el ezután Magyarország. Ez a háború pedig nem november negyedikén kezdődött szerinte, hanem már október utolsó napján, október 31-e hajnalán. Már ekkor megindultak a szovjet erők Magyarországra, erről többször informálták a magyar miniszterelnököt. Nagy Imre ezért jelentette be Magyarország semlegességét november elsején, hogy a nyugati hatalmak számára is egyértelművé tegye: nem a Varsói Szerződésen belüli "családi perpatvarról" van szó - magyarázta az idős tábornok, aki történészként is számos művet jegyez.
Nem hibázott Nagy Imre
November elsején tehát nem követett el hibát a magyar kormány, hiszen a szovjet beavatkozás ekkor már zajlott, és november harmadikán tőrbe csalták a magyar katonai delegációt is, hiszen nem tárgyalásra hívták őket a szovjetek, hanem egyszerűen elrabolták a magyar küldöttséget - utalt Király Béla Maléter Pál honvédelmi miniszter elfogására.
November negyedikén tehát a szovjet általános támadás függetlenül történt a három nappal korábban bejelentett semlegességi nyilatkozattól - hangsúlyozta Király Béla.
Konferenciát rendeznek a nagykövetségek
A tábornok résztvevője lesz annak a konferenciának, amelyet az 1956-os magyar forradalom évfordulójának megünneplésére az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Franciaország, Hollandia, Kanada, Olaszország, Svájc és Svédország budapesti nagykövetségei, a Demokratikus Átalakulásért Intézet, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Magyarországi Képviselete, a Nemzetközi Vöröskereszt Regionális Irodája és az Olasz Kultúrintézet a Dán és a Brit Nagykövetség közreműködésével szervezett.
Az "1956 és Magyarország: A szemtanúk emlékei - A szabadság és a demokrácia keresése" című konferenciát Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg szeptember 28-án. Őt olyan szemtanúk beszámolói követik majd, mint Göncz Árpád, volt köztársasági elnök, Boross Péter, volt miniszterelnök, Király Béla, a Magyar Honvédelmi Bizottság volt parancsnoka, Fónay Jenő, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének elnöke, és rajtuk kívül még sok más jelentős hazai és külföldi előadó is beszélni fog.
Szili Katalin nyitotta meg a kiállítást
Kedden az Olasz Kultúrintézetben Szili Katalin, az Országgyűlés Elnöke nyitotta meg az "1956: Egy történet képekben" című kiállítást. A kiállításon szerepelnek többek között Pierre Pedrazzini híres képei, amelyeket 1956-ban Budapesten készített. Pedrazzini megsebesült a Köztársaság téri harcokban, majd november hetedikén belehalt sérüléseibe. Fotói azóta bejárták a világsajtót - ezeket eredetileg a Paris Match számára készítette. Egy kevésbé ismert fényképén feltűnik egyébként a háttérben egy neonreklám is: "Igyunk sört!" felirattal. Persze a másik 399 fénykép ennél sokkal megrázóbb jeleneteket ábrázol a tárlaton.
A kiállításon szerepel két korabeli röplap is, amelyeken két különböző kormánynévsor is olvasható. Érdekesség, hogy a Nagy Imre-kormányban szerepel Apró Antal neve, aztán a pár nappal később megalakuló Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányban is feltűnik ez a név. Ez utóbbi kabinetet szovjet nyomásra Kádár János alakította meg.
A legmegdöbbentőbb kép
A kiállítás legmegdöbbentőbb képeit azonban Mario De Biasi készítette. Ő személyesen részt vehetett a mostani eseményen, ahol a Köztársaság téren készített felvételei is láthatók voltak. (De Biasi meg is sebesült Budapesten, amikor fotóriporterként járta a várost a forradalom idején.) Ő örökítette meg többek között az ávósok és rendőrök/karhatalmisták meggyilkolását, megkínzását, majd a megcsonkított holttestek meggyalázását, rugdosását. Az egyik legiszonyatosabb képen egy fejjel lefelé felakasztott hullába rúg bele nyújtott lábbal egy ballonkabátos férfi.
De Biasi utóbb az Index kérdésére elmondta: felvételeit később számos nyugati lap átvette, de kiadója, az Epoca című olasz lap egy harmincoldalas különszám címlapját illusztrálta velük.
Szeptember 12. és 26. között az Olasz Kultúrintézet "1956 filmekben és beszámolókban" címmel filmvetítés-sorozatnak is otthont ad.