Új kutatási adatok az egyetlen európai buddhista népről
További Történelem cikkek
- 30 éves a rendszerváltó paktum, 30 éve ül Orbán a parlamentben
- A vérengzés nem egyszeri kisiklás, hanem a szovjet politika része volt
- Évekig náci megszállás alatt volt az ország, mégis megmenekült a zsidók 99 százaléka
- Mostantól bárki elolvashatja Rákosi Mátyás magánleveleit
- Megtalálták a világ legöregebb macskáját
A harminc nyelven beszélő Bálint Gábor a hazai tudományos életben sokáig feledésbe merült, jóllehet professzori állásokat töltött be Budapesten és Kolozsváron is. Nemrégiben egy mongolisztikával foglalkozó történész, dr. Obrusánszky Borbála szervezett egy konferenciát a Székelyföldről származó, elfelejtett XIX. századi nyelvész emlékére.
Szenzációs nyelvészeti és néprajzi eredményeket publikálnak hamarosan
Tudományos szenzációval is kecsegtethet egy hamarosan megjelenő tanulmány, amelyet egy nemrégiben megrendezett konferencián harangozott be Birtalan Ágnes, az ELTE belső-ázsiai tanszékének vezetője.
Birtalan hamarosan közzéteszi Bálint Gábor, a XIX. századi magyar nyelvész kalmük gyűjtését, egy olyan néprajzi és nyelvészeti összeállítást, amely egyedülálló a világon. A kalmükök nyelvét ugyanis az 1870-es években még nem kutatták, így a magyar kutatóén, Bálint Gáborén kívül más leírások nem maradtak fenn e népcsoport szóhasználatáról, kifejezéseiről, szokásairól, közmondásairól, hagyományairól. (A kalmükökről manapság legfeljebb akkor lehet hallani, ha a nemzetközi sakkszövetség elnöke, aki e népcsoportból származik, valamilyen új ötlettel rukkol elő.)
Együtt élt a kalmükökkel
Bálintnak sikerült - együtt élve e néppel - olyan információkat is összegyűjtenie, amelyek a mongol népek körében szinte kivételesnek mondhatók, hiszen csak nagyon kevés kívülállónak sikerült bepillantania például a XIX. századi kalmükök temetkezési szokásaiba - magyarázta Birtalan Ágnes.
A kalmük nyelv írása az arabhoz hasonlító folyóírás, de függőlegesen halad
Kevesen tudják, hogy Európában, azaz a mai Oroszország európai részén is élnek mongol népek. A kalmükök viszonylag későn, 300-350 éve vetődtek Európa és Ázsia határvidékére, és a ma a mongolság legnyugatabbi ágát képviselik. Mára mindössze 137 ezer kalmük él, így különösen fontos, hogy ennek a nem túlzottan nagy létszámú népcsoportnak a kultúrája hozzáférhetővé váljon a hozzáértők és az érdeklődők számára. A kalmükök a Volga deltájától nyugatra, a Kaszpi-tengertől északnyugatra élnek. Ők az egyetlen buddhista nép Európában.
Sokáig félreszorították
Sajnálatos módon Bálint kutatási eredményei évszázadokig csak az MTA, illetve az Akadémia szaktudományi intézetének raktáraiban porosodtak. A Székelyföldön született nyelvész munkásságát ugyanis kevesen ismerték, hiszen keveset publikált eredményeiből, és amit közzétett, azt is igencsak vitatták saját korában. Most Birtalan kiadásában mégis napvilágot láthat egy egész nép számára fontos kutatási eredmény.
A mostani konferencián Csontos Sára, aki szintén az ELTE-ről érkezett, a magyar-mongol nyelv közötti kapcsolatokat vizsgálta előadásában. Ő is Bálint Gábor nyomán elemzett pár olyan szót, amely a magyarban és a belső-ázsiai országban egyaránt használatos.
A mongoloktól tanultunk meg andalogni?
Ilyen például az anda szó, amely mongolul barátot jelent, nagyon bensőséges barátságra utaló szó, a magyarban pedig a Tisza-vidéken volt használatos Bálint Gábor idején, és szintén barátot, kedvest, kedvencet jelentett. (Az andalog szavunk is pozitív tartalmú, és összefügg a mongol andával Csontos szerint, akit előadása után kérdeztünk).
Ír szavunk szintén mongol kapcsolatokkal bír, eredetileg rovátkolást, vágást jelentett, nem véletlen, hogy szinonimaként is használható ró szavunk ugyancsak a rovással függ össze.
Más előadók Bálint Gábornak a kazáni tatárok nyelvtani rendszerének és nyelvének leírásával kapcsolatos munkáit elemezték, de voltak, akik a burjátok, egy szintén mongolokhoz tartozó nép nyelvének Bálint-féle lejegyzését vizsgálták meg alaposabban.
Hunfalvy és Budenz, a fő ellenfelek
Obrusánszky Borbála, a rendezvény szervezője maga is tartott előadást a konferencián, ahol Bálint Gábor életéről beszélt. A történész-mongolista elmondta, hogy Bálintot Magyarországon Hunfalvy Pál és Budenz József állíttatta félre. Budenz ellenszenve személyes okokra vezethető vissza, hiszen éppen Bálint professzori állására pályázott a budapesti egyetemen. Hunfalvy viszont azért "fúrta" Bálintot, mert Hunfalvy a finnugor elméletet hirdette, a székelyföldi tudós azonban vitatta ezt az álláspontot.
Bálint egy időre külföldre is ment, és szinte népmozgalom indult a XIX. század végén, hogy visszahívják Magyarországra. A török, a tatár, a mongol és más nyelvek szakértőjeként végül Kolozsváron kapott egyetemi tanári állást, és ekkor tért vissza Magyarországra.
Obrusánszky szerint Bálint Gábor hiába volt 1893-tól 1912-ig a Kolozsvári Egyetem tanszékvezetője, hiába írt nyelvészeti műveket, nyugdíjba vonulása után a szakma szinte azonnal elfeledte nevét és nézeteit. 1914-ben, Gombocz Zoltán vette át Bálint tanszékét, aki a magyarban meglévő mongol szavak kérdéséről azt állította, hogy azok török közvetítéssel jutottak mindkét nyelvbe.