"Olyan, mintha egy régész ugyanazt a mintát fedezné fel sírboltokon a világ különböző részein, és bebizonyítaná, hogy ugyanaz a civilizáció készítette az összeset" - próbálta érzékeltetni a BBC-nek adott interjújában Marcus du Sautoy oxfordi matematikus az elmélet jelentőségét.
A két matematikus munkája új eszközt adott a modern elméleti fizikának is: nagymértékben erre támaszkodik a fizika reményteli egyesített elmélete, a szuperhúrelmélet. Eszerint a részecskék nem pontszerű képződmények, hanem kilencdimenziós térben rezgő húrok, fajtájukat a húrok vibrációs formái határozzák meg.
Hiánypótlás
A tizenkilencedik századi matematikusról, Niels Henrik Abelről elnevezett Abel-díjat a norvég tudományos akadémia alapította 2002-ben. Matematikai Nobel-díj nincsen, a hiányt többek közt az Abel-díj vagy a Fields-érem hivatott betölteni. A 475 ezer fontos (csaknem 180 millió forintos) díjat május 25-én adja át Harald norvég király.
A díjat először tavaly ítélték oda, akkor a francia Jean-Pierre Serre kapta az algebrai geometriában és a számelméletben elért eredményeiért.
Atiyah a Royal Society korábbi elnöke, aki részt vett a Millenium-díj, más néven Clay-díj megalapításában is. Ezt az egymillió dolláros díjat az kapja, aki megoldást talál a hét legnagyobb matematikai probléma valamelyikére. Singer korábban tagja volt a Fehér Ház tudományos tanácsának, a hetvenes években pedig az Amerikai Matematikai Társaságnak volt az alelnöke.
A hetvenöt éves Atiyah az Edinburgh Egyetemen, a hetvenkilenc éves Singer az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) dolgozik.