További Tudomány cikkek
Az agy által utólag képzett emlékek nem az észlelésből származnak, bár az érintett maga szilárdan így hiszi. Az elképzelések szerint ez a folyamat annál könnyebben megy végbe, minél nagyobb a valószínűsége a vélt ok és annak hatása közti összefüggésnek.
Ok-okozat következtetési tévedés
Az "ok-okozat következtetési tévedés" vizsgálatához a kutatók a kísérleti személyeknek olyan képeket mutattak, melyek egy-egy hatást örökítettek meg: például egy ember zuhanását, vagy narancsok gurulását a szupermarket padlóján.
Később a lehetséges okok képeit mutatták: egy ember hátradől a széken, vagy valaki narancsot vesz le a polcról. A kísérlet résztvevőit ekkor megkérdezték, ezt a képet látta-e korábban. Jelentős részük igennel válaszolt a kérdésre.
Mivel a képek a sorozat megoldatlan képeihez igen jól illeszkedtek, a kísérleti személyek utólag beillesztették az emlékeik közé, vagyis abban az illúzióban élnek, hogy a többivel együtt ezt a képet is látták. Az emlékezet ezen az úton pont úgy becsapható, mint ahogy az optikai csalódás megtéveszti az érzékszerveket.
Valóban meglepő, hogy az emberek alig néhány perccel az okozati képek bemutatása után esküdözve állítják, hogy azokkal együtt az okra rávilágító jelenetet is látták. Minden jel arra mutat, az ember pontosan csak arra képes emlékezni, ami pár perccel korábban történt. Minél több idő telik el az első és a második kép megpillantása után, annál nagyobb a tévedés valószínűsége - mondta Mark Reinitz, a Puget Sound egyetem kutatója.
Illuzórikus kiegészítés
A kutatók úgy vélik, az eredményeikkel a normális emlékképzés mechanizmusait is feltérképezik. Hiszen az események okaira vonatkozó következtetések legtöbbször helyesek, és ezáltal nem tűnik fel az észlelési hiányosságok utólagos kipótlása. Az emlékek feljavítása mindenesetre előszeretettel működik egy kiemelt irányban: az okozattól az okok felé, melyeket az agy utólag helyez el a történetben. Amikor azonban a kutatók először az ok, majd az eredmény fényképét mutatták, nem lépett fel senkinél az illuzórikus kiegészítés jelensége, amely itt következtetés lett volna.
A kutatók véleménye szerint az eseményekre való következtetés a túlélés szempontjából éppen olyan fontos lehet, mint az emlékek utólagos átdolgozása a világ megértése vagy a korábbi benyomásokhoz illesztés céljából. Az emlékezet a hipotézisek építését a bekövetkező folyamatok megjósolására használja.
A kísérlet mesterséges körülményei között az állítólagos okokat bemutató képek csak puszta helyzetek maradnak, míg az okozat képei olyan történést szuggerálnak, amelynek volt egy kiváltó oka. A nyitott kérdés felderítéséhez pedig elindul a kognitív következtetés folyamata.