Hosszú út
"A motivációktól ugyan még nagyon hosszú vezet a DNS-hez, de azt hiszem egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy az alkoholizmust inkább biológiai rendellenességnek, semmint klinikai kórnak tekintsük" - foglalta össze a vizsgálatot vezető kutató, Carol A. Prescott professzor, hangsúlyozva, hogy tudományosan megalapozottnak nevezhető, biztos ismeretből még csak kevés van.
Jószerivel csak annyi, hogy az alkoholista családban felnőtt emberek inkább hajlamosak az alkohol fogyasztásának jótékony hatásait, mint annak káros voltát elfogadni.
Nincs még válasz
A professzor asszony vezetése alatt álló csoport összesen 2529 felnőtt férfi és 3709 felnőtt női ikerpárt vizsgált abból a szempontból, hogy milyen egyedi eltérés mutatható ki az ikrek genetikai, családi és egyéni környezeti tényezőiben az alkohol fogyasztásával összefüggésben. Felmérték azt is, hogy az ikrek milyen eltérő okok miatt nyúlnak a pohárhoz.
Az amerikai tudós szerint az nem kérdés, hogy az alkoholizmus "örökölhető", de arra nincs még válasz, hogy vajon környezeti tényezőről, azaz a szülők italozási szokásainak és indokainak - vagyis a viselkedési mintának -, vagy pedig a géneknek az átadásáról van-e valójában szó. Ha bebizonyosodna, hogy a gének a "bűnösök", ez fiziológiai magyarázattal szolgálna arra, miért találja az egyik ember kellemesebbnek az alkoholt a másiknál.