További Tudomány cikkek
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
Emberöltőnként egy találkozás
Az aszteroida mérete és közelsége a tudósoknak rendkívül jó megfigyelési lehetőséget biztosít. "Egy ilyen nagy földközeli aszteroida csak minden 50 évben fordul elő", mondta Yeomans. A legtöbb felbukkanó aszteroida, melyek közül néhány ugyan a Földhöz közelebb suhan el, csak 10 és 30 méter közötti átmérőjű.
A világ csillagászai azt remélik, jó lehetőség adódik a 2002 NY 40 méretének és formájának, illetve összetételének megfigyelésére. Az égitest másodpercenként 21 kilométert megtéve suhan el a Föld mellett, és a NASA adatai szerint két éjjelen keresztül lesz látható a Vízöntő és a Herkules csillagképekben. Az aszteroida augusztus 20-án, európai idő szerint hajnali kettőkor lesz legközelebb a Földhöz.
A biztosítók nem becsülik alá a veszélyt
Előbb vagy utóbb egy kozmikus szikladarab eltalálja a Földet - erre a felismerésre jutott nemrégen a Münchener Rück, a világ egyik legnagyobb viszontbiztosító társasága. A vállalat szakértői szerint a biztosítóknak a lehető legrosszabb forgatókönyvvel kell számolniuk.
A biztosítóknak fel kell készülniük a nagyméretű meteoritok becsapódására. Hiszen pusztán statisztikailag minden 3-5 évszázad során várható egy ilyen katasztrófa. Erre figyelmeztetett Gerhard Berz, a Münchener Rück természeti katasztrófákat elemző specialistája.
Elmarad a világvége
Nem egészen egy hónapja jelentek meg a hírek egy Földdel 2019-ben esetleg ütköző 2 kilométeres szikladarabról. Azóta a riadót lefújták. Mégsincs nincs ok a nyugalomra, figyelmeztet Berz. Előbb vagy utóbb lesz egy becsapódás, és akkor hatalmas károkkal kell számolni.
Amikor az utolsó nagy meteorit 1908-ban Szibéria felett felrobbant, a robaj Londonban is hallható volt. Akkor a Köves-Tunguzka folyó mentén 2000 négyzetkilométernyi erdőt söpört el a lökéshullám. Pedig ebben az esetben kráter és törmelék nem volt, csak sugárirányban lelapult erdőségek.
Pusztító árhullámok jöhetnek
Ha a következő égitest a világtengerek egyikébe csapódna, Berz szerint ennél súlyosabbak lennének a következmények. Pusztító árhullámok sújtanák a partok mentén fekvő területeket, és összeomlana a biztosítási ágazat.
A Münchener Rück már hosszabb ideje nyújt más társaságoknak viszontbiztosítást a nagy kockázatokra, így a természeti csapásokra is. A jövőben a szerződések megkötésénél azt a kockázatot is figyelembe veszik, hogy az ügyfélnek esetleg a fejére szakad az égbolt.