Két jelentős áttörést értek el egymástól függetlenül a nanotechnológia területén az IBM amerikai és európai kutatói. Az eredmények által közelebb kerültünk ahhoz, hogy a gyakorlatban is egyetlen atomban tárolhassunk egy bitnyi információt. Így egy iPod méretű adattárolóban elférne a YouTube összes videója.
Az IBM San José-i kutatóközpontjában a Cyrus Hirjibehedin vezette kutatócsoport az atomok mágneses anizotrópiáját vizsgálja; vagyis az atomok által gerjesztett mágneses tér irányát. Speciálisan kialakított rézfelületre ültetett vasatomoknál sikerült elérniük, hogy ezt a mágnesességet az egyes atomok esetében külön-külön tudják megmérni, megváltoztatni, illetve stabil állapotban tartani. Ezáltal elméletben lehetővé vált, hogy egyetlen atom tároljon egy bit információt, ami áthidalná a számítástechnika jelenlegi legnagyobb problémáját, az egyre nehezebbé váló további miniatürizálást. A gyakorlatban egyelőre még nem egyéni atomokkal, hanem kisebb-nagyobb atomcsoportokkal zajlanak a kísérletek.
A másik áttörésről a cég zürichi laborja számolt be. Itt eredetileg az egyes molekulák atomi nanoméretű mozgásait, vibrációját vizsgálták, és eközben találtak olyan molekulákat, amelyeket hidrogénatomok segítségével úgy tudtak manipulálni, hogy azok a vezető képességüket ki- illetve bekapcsolják, anélkül, hogy maga a molekula szerkezete vagy formája változna. Ezt felhasználva elvileg egyetlen molekula méretű logikai kaput lehet létrehozni, ami pedig minden digitális áramkör, vagyis minden csip alapja. Ez nagyságrendekkel gyorsíthatná, és hatékonyabbá tehetné a jelenleg a fizikai korlátaihoz közelítő szilícium-alapú technológiára épülő logikai áramköröket.