További Tudomány cikkek
A a tudósok korábbi feltételezéseit igazoló felfedezés, újabb lépés a Naprendszeren kívüli élet kérdésének tisztázásához.
Jupiter tesó
Az újonnan felfedezett bolygó távolsága az 55 Cancritól 5,5 csillagászati egység (1 csillagászati egység a Nap és Föld közepes távolsága, azaz mintegy 150 millió kilométer), és keringési ideje 13 földi év. A Jupiter hasonló koordinátai: 5,2 csillagászati egység 11,86 évnyi keringési idővel.
A jelenleg ismert bolygórendszerek közül ez hasonlít leginkább a mienkre. Az 55 Cancri emellett 5 milliárd éves, vagyis a mi Napunk "kortársa".
Elnyúlt pályák
A 90-es évek közepén hatalmas szenzációnak számított az, amikor két csillagász bejelentette, hogy egy 51 fényév távolságban lévő csillagnak legalább egy bolygója van. Ezzel bizonyossá vált, hogy nem csak a mi Napunk kiváltsága, hogy bolygóval (esetleg bolygókkal) vegye körül magát. A későbbiekben újabb bejelentés történt: van olyan csillag, amelynek több planétája, azaz bolygórendszere van.
Tavaly nyáron folytatódtak a szenzációs felfedezések: a 47 Ursae Majoris csillagnak legalább három óriásbolygója van, és azok szinte szabályos kör alakú pályán keringenek, akárcsak a mieink. (A korábban meglelt planéták meglehetősen megnyúlt pályán mozognak, azaz az ebből adódó hőingadozás nem kedvező az élet kialakulása szempontjából). A tavaly felfedezett égitestek, bár pályájuk alakjával már minden rendben lenne, túl közel vannak a csillagukhoz, ami a mi esetünkben azt az övezetet jelenti, amelyben elvileg létrejöhetnek a Földhöz hasonló, az élet hordozására alkalmas közetbolygók.
A feltételezett "belső", azaz óriástestvéreik védőszárnya alatt megbúvó kisebb bolygók létének kimutatása egyelőre a műszaki fejlődésre vár.
A bolygóvadászok
Visszatérve a most bejelentett felfedezésre: az 55 Cancri sem tűnik még az "igazinak". Ugyanis 1996-ban egy, a Jupiter tömegű bolygó létét már kimutatták környezetében, de ez az égitest nagyon közel, mindössze 0,1 csillagászati egységre kering anyacsillagától, amelyet 14 és fél nap alatt kerül meg. Egyelőre fejtörést okoz az, hogy e két óriásbolygó között stabil pályán maradhat-e egy Föld típusú égitest.
Az "új" planétára Geoffrey Marcy (Berkeley Egyetem, Kalifornia) és Paul Butler (Carnegie Intézet, Washington) bukkant - ők már hosszú ideje a legkiválóbb "bolygóvadászok" közé tartoznak. Mostani felfedezésük 15 éves munka eredménye.
Mindezek mellett csütörtökön 13 másik, Naprendszeren kívüli bolygó létének a bizonyítását is bejelentették, és így az ismert "exobolygók" száma kilencvenre emelkedett. A két kutató folytatja a vadászatot, és több mint ezer, a Naphoz hasonló csillagot vesznek célba az újabb zsákmányok elejtése reményében.