Eddig ismeretlen dinoszauruszt fedeztek fel
További Tudomány cikkek
Kristi Curry Rogers (bal oldalon) egy diákkal dolgozik az ásatáson |
Az új "rapetosaurus krausei"-t a New York Állami Egyetem két kutatója, Curry Rogers és Catherine Foster írta le a folyóiratban. Véleményük szerint ez az eddigi legteljesebb állapotban lévő olyan dinoszauruszlelet, amely teljes képet ad a titanoszaurusz anatómiájáról, méghozzá a feje búbjától a farka hegyéig.
Közel kilencméteres volt az állat
A rapetosaurus krausei koponyája és fantomképe |
A titanoszauruszok a hatalmas méretükkel kitűnő növényevő őshüllők legnagyobb példányai voltak, például az argentinoszaurusz akár a negyven méter hosszú is lehetett. De bármekkora is volt a méretük, valamennyit igen hosszú nyak és farok jellemezte, amelyek a legnagyobb valószínűséggel egymás ellensúlyát képezték - írta az AFP hírügynökség.
Csontlemezek védték a ragadozóktól
Az első titanoszaurusz, a "titanosurus indicus" Indiában került elő több mint egy évszázada. Azóta Argentínában, Brazíliában, Malawiban, Laoszban, Franciaországban és Romániában is megtaláltak maradványaikat. Az első madagaszkári példányt, a "titanosaurus madagascariensis-t" 1896-ban írta le a francia Charles Depéret. Feltűnt neki egy rostos ovális alakú lemez, amiről a tudós úgy vélte, hogy az kétség kívül egyfajta védőpáncélként szolgált. Később hasonló a bőrön egyfajta kérget képező csontlemezeket találtak más egyedeknél is, ami megerősítette, hogy a titanoszauruszok több fajtája is - például a szaltaszaurusz -, mivel ki voltak téve húsevő rokonaik támadásainak, rendelkezett ilyenekkel.
Az őskontinens lakói voltak
Továbbra sem tudni azonban, hogy a titanoszauruszok hány ilyen védő csontpáncéllal rendelkeztek. Ismert viszont annak a magyarázata, miért találtak a világ legkülönbözőbb sarkaiban ilyen titanoszaurusz-maradványokat. A krétakorban ezek az ősgyíkok igen elterjedtek voltak az akkori egyetlen őskontinensen, a Gondwanán.
Tizenöt méteres volt a növényevő dínó |
Ennek az őskontinensnek a darabjai széttöredeztek és eltávolodtak egymástól a tengerek emelkedésének és a kontinensek lemezszerkezetének együttes hatása alatt, belőlük született meg a későbbi dél-amerikai, afrikai, ausztrál kontinens, az Antarktisz, valamint a indiai szubkontinens.