|
Az embrionális őssejteken végzett kutatások lehetnek a kulcsai számos betegség elleni gyógymód kidolgozásának
|
A döntést hosszú vita előzte meg, melyben a képviselők többek között megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy bizottságot, mely még részletesebben megvizsgálja a kérdést, de működése nem késlelteti a kísérletek beindulását. Természetesen a szavazás eredményét a parlamenten belül is többen rossz szemmel nézték. Nagy azoknak a tábora, akik ellenzik az ilyen kísérleteket, mert félnek attól, hogy ezzel sokkal közelebb jutunk a teljes emberek klónozásának lehetőségéhez. Az orvos-kutatók számára azonban ez a döntés nagy előrelépést jelent, hiszen az embrionális őssejteken végzett kutatások lehetnek a kulcsai számos betegség (Parkinson-kór, egyes szívbetegségek gerincvelő sérülések) elleni gyógymód kidolgozásának.
Hasonló döntésre az USA-ban valószínűleg még sokáig kell várni. Bush mindeddig ellenzője volt az embrionális klónozásnak, sőt megígérte, hogy felülvizsgálja Clinton múlt évi határozatát, melynek értelmében a központilag támogatott kutatóhelyeken a jövőben kísérletezhetnek embrionális őssejtekkel az NIH (National Institutes of Health) által kidolgozott szabályok keretei között. Ezek szerint a kísérletekhez használandó őssejteket csak abortált embrióból izolálhatnak, élőből nem. Élő embriók sejtjeit csak privát finanszírozású laboratóriumoktól kaphatják, melyek csak a mesterséges megtermékenyítési eljárás során megmaradt ,,felesleges" embriókból származhatnak. Az amerikai kutatók attól tartanak, hogy lemaradnak az őssejtkutatás legizgalmasabb szakaszáról, és brit kollégáik lépéselőnyhöz jutnak az engedékenyebb politika miatt.
|
Őssejtek
| |
Az őssejtek olyan sejtek, melyek a sejt-differenciálódási folyamat elején tartanak, nem ,,kötelezték el magukat" még egyik differenciálódási útvonal felé sem, vagyis rendelkezik azzal a képességgel, hogy bármely szövettípusra jellemző sejtekké alakuljanak (szakszóval: pluripotensek). Egyszerűbben: még akármi is lehet belőlük...
|
|
Ugyanakkor az USA-ban is számos ellenzője van annak, hogy embrionális őssejtekkel kísérletezzenek. Az egyik érv, hogy a felnőttekből származó őssejteken is el lehetne végezni ezeket a vizsgálatokat. A szakértők szerint azonban az ilyen sejteknek szűkebb a differenciálódási képessége, és a legújabb adatok szerint - az embrionális őssejtekkel ellentétben - osztódásuk során nem képződik elég sok utódsejt ahhoz, hogy szövetátültetésre használhatóak legyenek.
Számos kutató állítja: az őssejtek megújulási és differenciálódási képessége lehet az egyetlen remény számos (főként nagymérvű sejtpusztulással járó) betegség gyógyítására. Nagy előny lehet, hogy amennyiben egy betegből embriót klónoznak, és az őssejtjeit visszajuttatják a sérült szövet helyére, az immunrendszer nem fogja ,,idegenként" kezelni azokat, hiszen genetikailag tökéletesen azonosak a beteggel. Kulcsfontosságú, megválaszolatlan kérdés azonban, hogy miként lehet a beültetett őssejteket a megfelelő differenciálódási útra terelni, valamint hogy milyen módon lehet biztosítani, hogy e sejtek csak a szükséges helyen telepedjenek meg a szervezetben.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!