"Az antropológusok között széles az egyetértés abban, hogy biológiai szempontból nem léteznek az emberi rasszok" - írta az amerikai tudományos akadémia szaklapjában megjelent tanulmányában Sergio Pena, a brazil Minas Gerais egyetem kutatója.
Véleménye szerint a rasszok társadalmi szerkezetként működnek. A Brazíliában élők családfájában a legnagyobb változatosságban fordulnak elő európai, afrikai, indiai és amerikai indián ősök. A tudós a portugál Porto egyetem kutatóival együttműködve 10 olyan génvariációra bukkant, amely alapján megbízhatóan megkülönböztethető volt 20-20 férfi, akik Észak-Portugáliában, illetve az Afrika partja mellett fekvő Sao Tome szigeten élnek. Viszont a felfedezett apró genetikai különbségeknek semmi köze nem volt ahhoz, hogy a tesztben résztvevő személyek milyen bőr-és hajszínnel rendelkeznek.
Nem volt kimutatható különbség
A vizsgálat során összesen 373 brazíliai személy génállományát mérték fel. Az első csoportba tartozó 173 embert a kutatók sorolták bőr- és hajszínük, illetve szájuk és orruk formája alapján rasszok szerint három (fehér, fekete és köztes) kategóriába. A másik vizsgált csoportba az ország nagyvárosaiban élő 200 olyan férfi került, akik magukat fehérnek ítélték.
A kutatók a portugál származású és a Sao Tome-i populációk közti eltérést adó 10 genetikai jellegzetességet vizsgálták most is, de a brazil vizsgálati személyeknél ezekre nézvést alig találtak különbséget. Nagy meglepetésre a brazil kutatók még a fehérek esetében is úgy találták, hogy átlagosan a gének 33 százaléka amerikai indián ősöktől származik, 28 százaléka pedig afrikai eredetű.
Helytelen szinonimák
Ez arra utalhat, hogy az európai férfiaknak gyakran született gyermekük fekete vagy bennszülött indián asszonyoktól. Szintén érdekes volt, hogy a fekete rasszba tartozó személyek között is igen magas, 48 százalékos volt az Afrikán kívüli genetikai örökség aránya.
A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy Brazíliában a rasszra utaló jelek alapján nehéz megmondani. hogy valaki valóban afrikai származású-e. "A vizsgálatunk világossá tette, mennyire veszélyes a bőrszínt vagy a rasszt a földrajzi származás jelének tekinteni, és nem helyeselhető a tudományos nyelvezetben gyakran szinonimaként használt fehér, európai illetve fekete, afrikai kifejezések alkalmazása sem" - írták a kutatók.