Egyszerűen kivonható
A hernyók DNS-ébe az emberi kollagén képződéséért felelős génből helyeztek be szekciókat. A proteint az állatok a selyemszállal együtt kiválasztották, és beleszőtték a gubóikba; a kollagén súlya a gubók anyagának mintegy tíz százalékát tette ki.
Mivel a selyemszálak is természetes proteinből állnak, a kollagént egyszerűen ki lehet vonni, mondta a Nature-nek a kutatócsoport egyik tagja, Kacutosi Josizato, a hirosimai egyetem munkatársa.
Mesterséges bőr
Az eljárás során - ugyanúgy, mint a selyemgyártáskor - fölmelegítik a gubót, hogy a lárva elpusztuljon, a selyemszálat pedig legöngyölik. Ezután kémiai úton kivonják belőle a kollagént. A gyógyszerészeti cégek remélik, hogy az emberi kollagént számos helyen alkalmazhatják, felhasználhatják például mesterséges bőr vagy sebkötözők gyártásánál.
Jelenleg csak néhány emberi proteint vonnak ki tenyésztett állati sejtekből, például inzulint vagy a trombin nevű véralvasztó enzimet. Ez az eljárás azonban drága és munkaigényes. A selyemhernyók viszont olcsók, gyorsan és egyszerűen tenyészthetők. Számos emberi proteint azonban nem tudnak rovarok hibátlanul előállítani, hangsúlyozták a kutatók.
A hernyók a leggyorsabbak
A felfedezés jelentős előrelépés a biotechnológusoknak, akik a rekombináns protein előállításának lehetőségeit kutatják. Ugyanezzel a céllal már kitenyésztettek például transzgén teheneket, melyek a tejükben választanak ki bizonyos proteineket, és több növényfajt is.
Vannak azonban, akik szerint a a hernyók képtelenek lesznek eleget termelni a kollagénből, ezért inkább növényekkel kellene kísérletezni, írta a New Scientist. Ezek nagy előnye ugyanis, hogy bármekkora mennyiséget lehet belőlük termeszteni. Persze az is igaz, hogy a hernyók hat hét alatt elkezdik termelni a fehérjét, gyorsabban, mint bármilyen növény. A selyemhernyók egyébként körülbelül 60 ezer tonna selymet állítanak elő a világon évente.