Megfejtették a halálos madárinfluenza titkát
A tudóscsoport dr. Menno de Jong virológus vezetésével rájött arra, hogy a H5N1 halálozási aránya miért jóval nagyobb, mint az emberi influenzavírusé (a madárifluenza 2003-as kitörése óta 241 esetet regisztráltak, a betegek több mint fele belehalt a kórba).
Túl sok citokin
A kutatók 18 madárinfluenzás és 6 influenzás betegben vizsgálták az emberi szervezet immunreakcióit, és arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a H5N1-el fertőzött páciensek vérében sokkal nagyobb koncentrációban jelentkeztek az influenzavírusok - különösen azokéban, akik később meghaltak. Mint a vizsgálatok kiderítették, a H5N1 magas arányú jelenléte a citokin nevű, immunreakciókban jelentős szerepet játszó protein fokozott termelésére serkenti a szervezetet, ami a limfocita fehérvérsejtek (más néven nyiroksejtek) pusztulásával jár. E reakciók együttesen okozzák azt a gyulladást és tüdőkárosodást, ami végül gyakran a betegek halálához vezet.
Korán kell felismerni
De Jong szerint a H5N1 gyógyításában az intenzív citokintermelés megelőzésére kellene törekedni, de hangsúlyozta azt is, hogy elemi fontosságú a kór korai diagnosztizálása. Brit kollégája, John Oxford úgy véli, a felfedezés mérföldkő a H5N1 kutatásában, és az esetleges későbbi mutációk felismeréséhez is nagy segítséget nyújt. A tudós szerint olyan modern gyógyszerekkel, mint a Tamiflu, a Relenza vagy az Amantadin máris sikeresen csökkenthető a betegekben az influenzavírusok száma. "Szerencsések vagyunk, hogy csak most tört ki a vírus. Ha a 70-es vagy 80-as években történik mindez, nem lenne sok esélyünk a H5N1 ellen" - nyilatkozta Oxford a BBC-nek.