További Tudomány cikkek
A Hoodia gordonii kaktuszt évszázadok óta alkalmazzák a köhögés és a megfázásos tünetek enyhítésére |
Kisajátította a konszern az ősi receptet
De a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató busmanok most maguk válhatnak egy náluknál sokkalta nagyobb ellenség áldozatává. Az amerikai Pfizer gyógyszerkonszern fogyasztótablettát akar gyártani a különleges kaktusz felhasználásával, a növény felfedezői pedig semmit nem kapnak.
A Pfizer mostanáig tekintélyes, nyolc számjegyű dollárösszeget fordított az új csodafegyverre. Körülbelül 20 millió dollárt kapott licenszdíjként a Hootia kaktuszból nyert P57 hatóanyag klinikai tesztelését végző brit Phytopharm vállalat.
Természetes ellenszer az elhízásra
Az előrejelzések szerint szenzációs eredményekre lehet számítani. A kísérleti patkányok a P57 révén jelentősen veszítettek testsúlyukból, anélkül, hogy vészesen sovánnyá váltak volna. Az önként jelentkezőkön elvégzett első tesztek is pozitív eredményekkel jártak. Ezért villanyozott fel mindenkit a lehetőség, hogy megoldást találtak az elhízás drámai problémájára.
Világszerte becslések szerint 100 millió túlsúlyos ember él. A Pfizer és a Phytopharm által megbízott szakértők egyedül az USA-ban 35-65 millió érintettel számolnak. És ez mindkét cég számára ezen a ponton válik különösen érdekessé. A túlsúly kezelésére kiadott receptköteles gyógyszerek amerikai piaca évente a három milliárd dollárt is elérheti.
A Pfizer és a Phytopharm vezetésének örömét nem oszthatják a busmanok, akik csak nemrégiben értesültek a nagy gyógyszertársaságok között született üzletről. Roger Chennells ügyvéd képviseli a Khoisan törzs mintegy 100 ezer tagját, akik Dél-Afrika, Botswana, Namíbia és Angola területén élnek.
Olyan, mintha a családi ezüstöt lopták volna el
A dél-afrikai Khoisan törzs bio-kalózkodással vádol néhány nemzetközi gyógyszergyártót |
Alex Wijeratna, az ActionAid segélyszervezett munkatársa sokkal nyíltabban fogalmazott az Observernek. Szerinte itt a bio-kalózkodás különösen jelentős esetéről van szó. A konszernek átkutatják a földtekét, hogy kisajátítsák a legszegényebb népek őseiktől örökölt tudását. Kártérítést szinte soha nem fizetnek. A szabadalmaztatási rendszert minél hamarabb meg kell változtatni, hogy védhető legyen a generációkon keresztül továbbadott tudás.
A gyógyszergyártóknak súlyos imázsproblémákat okoz a Hoodia kaktusz körüli felfordulás. Hiszen a Phylopharm elnöke, Richard Dixey mostanáig mindig azt hangsúlyozta, hogy szinte a vállalati filozófia részét képezi az őslakosok támogatása a természeti erőforrások kiaknázásában.
A konszern úgy tudta, az őslakók halottak
A mostani helyzetben Dixey a dél-afrikai tudományos és ipari kutatási tanácsra (South African Council for Scientific and Industrial Research, CSIR) hárítja a felelősséget. Ott őt ugyanis szerinte arról biztosították, hogy az őslakosok már kihaltak. A CSIR-nál ezzel szemben úgy emlékszenek, néhány száz busmannal számoltak, de ezeket is lehetetlenség volt elérni.
Dixey kihasználva az adódó alkalmat az Observer meglepett tudósítóját arról biztosította, hogy mennyire megkönnyebbült, hogy élnek a busmanok, és mekkora örömére szolgál, hogy felveheti velük a tárgyalásokat.