További Tudomány cikkek
A bizottság és a DOE szóvivői elmondták, hogy a fő cél az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, hiszen a környezetkímélő hidrogén előállítására jobbára továbbra is szenet és földgázt használnak. Viszont a kis, moduláris rendszerű HTGR erőművek hatékonyabban és tisztábban végezhetnék el ugyanezt a feladatot.
Több ezer is elkelhet
Mindez természetesen attól függ, hogyan definiáljuk a "tiszta" szót. A hidrogén vízből kinyerésére először gőzt kell előállítani. A moduláris erőművek ezt a levegő szennyezése nélkül képesek megtenni, viszont radioaktív hulladék képződik, emlékeztet a lap cikkírója.
A Village Voice szerint olyan atomerőművet még nem sikerült tervezni, amelynek biztonsági és hatékonysági mutatói felülmúlnák a gáz- és szénalapú társaikét. Ennek ellenére az MIT egyik javaslatában ugyanolyan épületben működtetne egy nukleáris reaktort, mint egy kénsavval és hidrogén-jodiddal dolgozó vegyi üzemet.
A moduláris erőművek a tervek szerint mindössze tizedét termelnék a hagyományos könnyűvizes reaktorok által előállított energiának. Mivel néhány becslés abból indul ki, hogy az USA hidrogénnel való ellátása ötszáz könnyűvizes reaktort igényelne, a HTGR erőművekből ugyanehhez akár több ezerre is szükség lehet.
Üzletet látnak a hidrogénben
Nem meglepő , hogy az amerikai atomipar szívesen beszállna hidrogénüzletbe. A második legnagyobb amerikai atomenergia-vállalat, az Entergy öt éven belül áttörésre számít saját fejlesztésű, hidrogént is termelő Freedom reaktorával.
Viszont a jelek szerint csak a szövetségi kormány akar áldozni a futurisztikus erőmű koncepciójának kifejlesztésére. "A mi feladatunk az energiatermelés. Igazából nem nagyon bonyolódunk bele a kutatási és fejlesztési kérdésekbe" - jelentette ki az USA legnagyobb energiatermelőjének számító Exelon szóvivője.
A szenátus elé kerülő törvény 1,1 milliárd dollárt biztosít a DOE-nek, hogy tíz éven belül HTGR erőművet építsen az Idaho állambeli nemzeti ipari és környezetvédelmi laboratórium (Idaho National Engineering and Environmental Laboratory, INEL) területén.
Megbízhatóbb kell, mint a szélenergia
A törvény az atomkorszak reneszánszát vetíti előre, hiszen az USA területén 6-10 új HTGR erőmű építésének költségét ötven százalékkal támogatná. "Át kell állnunk a tiszta levegőt biztosító energiaforrásokra, amelyek megbízhatóbbak mint a szél- és a napenergia" - jelentette ki Marnie Funk, a New Mexico állambeli republikánus Pete Domenici szenátor, az energetikai és természeti erőforrások bizottsága elnökének szóvivője
Az említett szélhez és naphoz hasonló megújuló energiaforrások mentesek minden kibocsátástól. A Nap viszont nem süt mindig, és a szélcsend sem ritka jelenség. Sokak szemében egyenesen szálkát jelentenek a turbinák. Cape Cod lakosai például petíciót készítenek a tengerben felállítani tervezett szélerőmű-komplexum ellen, mert az zavarná a kilátást.
A szél- és a napenergia hívei megdöbbenve tapasztalják, hogy Domenici szenátor és az atomipar a nukleáris energiát a legzöldebb választási lehetőség színében tüntetik fel. "Képmutatás azt állítani, hogy az energiaszámlához a környezet védelme érdekében csapták hozzá a nukleáris hozzájárulást" - nyilatkozta a lapnak Lisa Gue, a Public Citizen polgárjogi csoport Kritikus Tömeg és Energia programjának vezető elemzője.
Ajándék a hozzájárulás
Lisa Gue szerint a fogyasztókra hárított összeg voltaképpen politikai ajándék azoknak az atomipari cégeknek, amelyek az elmúlt három választási ciklusban összesen egymillió dollár körüli összeggel támogatták a szenátus energetikai bizottsága tagjainak választási kampányait.
A nevezett bizottság az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a nukleáris kockázat növelésével csökkentené, jelentette ki Gue. Véleménye szerint a hidrogénben rendkívüli lehetőség rejlik, de a paródia határát súrolja, hogy az előállításához a legdrágább és legkockázatosabb energiaforrást akarják igénybe venni.
A szakértő kritikáját az összesen 103 amerikai "harmadik generációs reaktor" környékén élők veszélyeztetettségével indokolja. Ezek az öreg, vízhűtésű reaktorok a Three Mile Island-i erőmű 1979-es balesete előtt álltak üzembe. "Az újabb erőművek állítólag biztonságosak, viszont a sugárzó hulladék kérdését ezeknél sem rendezték meggyőzően" - jelentette ki Lisa Gue.
A hulladék nem gond
Ha az atomipart kérdezik, a nukleáris hulladék sohasem jelentett súlyos problémát, folytatja a Village Voice. "Ennek említésére az emberek szeme előtt automatikusan óriási halomba tornyozott hordók jelennek meg, lassan szivárgó, mindent megmérgező neonzöld trutymóval" - ismerte el John Ritch, a World Nuclear Association főigazgatója. Mint elmondta, valójában a világ összes atomerőművéből származó hulladék elférne egy kosárlabdapálya méretű kétemeletes épületben.
A mai könnyűvizes reaktorokkal szemben a héliummal hűtött HTGR reaktorokban sokkal hatékonyabban égne ki a fűtőanyag. Az új létesítményekben negyven évig őriznék a használt fűtőelemeket, majd a nevadai Yucca-hegységben kerülnének végleges lerakóba.
Szívesen kiengedik a gázt
A HTGR erőművek szószólói nem felejtik el megemlíteni, hogy ezek a reaktorok nem igénylik azokat a vastag vasbeton falakat, amelyek a hagyományos erőművekben elzárják a világtól a radioaktív anyagokat. A HTGR-ben ugyanis az urán- és grafittabletták még a hűtőközeg eltűnése esetén is csak olyan lassan melegednének fel, hogy a reaktor leolvadása kizárt.
Az INEL illetékesei utaltak arra, milyen drámai teszttel tudnák igazolni kísérleti berendezésük stabilitását. "Demonstráció céljából megtehetnénk akár azt is, hogy kieresztjük a hélium hűtőközeget. Ez esetleg meggyőzhetné a nyilvánosságot arról, milyen biztonságos a technológia" - fejtegette James Lake, a laboratórium társigazgatója.
A HTGR technológia ellenzői viszont nam annyira balesettől tartanak, inkább a terrortámadás veszélyétől. A terroristák már kinézték maguknak az üzemben lévő amerikai atomerőműveket, figyelmeztetett korábban az FBI és a nemzetvédelmi minisztérium.
Mégis kell a betonhéj
A reaktorra zuhanó repülőgép veszélyére James Lake azzal reagált, hogy vasbeton burkolatokat kellene felhúzni a kezdetben kis, könnyű modulként elképzelt reaktor köré. "Vagy esetleg föld alá, egy stabil betonépítménybe lehetne süllyeszteni" - vetette fel Lake.
A negyedik generációs erőművek kormányzati programjában dolgozó Andrew Kadak, az MIT professzora szerint intézete HTRG-reaktor-terveiben nem szerepelnek robosztus betonfalak. "Viszont a reaktor nagy része föld alatt lenne. Ha szükséges, az egészet le lehet vinni, de ehhez újabb elemzésekre van szükség" - mondta Kadak.
Az aggódó kutatók uniójának nukleáris biztonsági szakértője, Dave Lochbaum viszont arra mutatott rá, hogy az atomenergetikai cégek és a HTGR-tervek támogatói az adófizetők pénzén ingyen biztosításra ácsingóznak. A szenátus elé kerülő törvény ugyanis módosítani tervezi az 1957-es Price-Anderson-törvényt, hogy ezzel a HTGR is bekerüljön a szövetségi szinten biztosított katasztrófák sorába. "Miért kellene egy biztonságos reaktorra Price-Anderson-felelősségvállalás, ha a stabil burkolat viszont elmaradhat?" - tette fel a kérdést Dave Lochbaum.