Parlamenti döntést várnak a klímakutatók
További Tudomány cikkek
Az időjárással nagyon nem stimmel valami, gondoljunk csak az idei télbe hajló őszszerű nyárra, vagy az eddigi nyárias őszre. Augusztusban Németh Lajos meteorológus mondta el az Indexnek, hogy egészen egyedülállónak tartja azt a jelenséget, hogy idén április 18-a óta négy-öt hatalmas felhőrendszer is áthaladt hazánkon. Augusztusra az ország több pontján a lehullott csapadék mennyisége már a szokásos havi átlag kétszeresét is meghaladta, az Alföldön például az egész havi mennyiség lehullott a hónap közepéig.
Változás, hatás, válaszadás
A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) szervezett VAHAVA-vitán megjelent klímakutatók egyetértettek abban, előrejelezhetetlen, hogy a Kárpát-medencében pontosan hogyan változik a klíma, és a változás milyen következményekkel jár. Az nem kérdés viszont, hogy változás van és egyre több a szélsőséges időjárási helyzet okozta kár. A VAHAVA projektet irányító klímakutatók szerint elengedhetetlen, hogy elkészüljön az ország klímapolitikája, időben fel kell készülni egy lehetséges globális klímaváltozásra, valamint a helyi szélsőséges környezeti és meteorológiai jelenségekre, az árvizekre, belvizekre, aszályokra, szélviharokra, vagy hőséghullámokra - főként, hogy mindegyikből jutott az országnak idén.
A projektben több száz szakember vesz részt, a VAHAVA 2006 márciusában zárul. A három éves kutatás zárótanulmányában szerepel majd, hogy a globális klímaváltozás hatására feltételezhetően milyen kedvezőtlen hatásokkal járnak a szélsőséges meteorológiai események, milyen nemzeti stratégia szükséges a légkörvédelem és a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban, és hogy milyen intézkedésekkel lehet megelőzni vagy enyhíteni a károkat.
Előzetes öszefoglalás
A konferencián Láng István akadémikus, a program vezetője a VAHAVA eddigi eredményeit összegezte. A projekt legfontosabb javaslatait sorolta fel, amelyek a kormányzati, önkormányzati és gazdasági szférának szánnak és az országos klímapolitika létrejöttéhez szükségesek.
"Első és legfontosabb cél a magyar klímapolitika megszületése. Csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét, és aktívan alkalmazkodni kell, megelőzéssel és kármentesítéssel a lehetséges klímaváltozáshoz" - fogalmazott Láng István.
Ehhez a klímakutató projektvezető szerint az szükséges, hogy az Országgyűlés elfogadja a VAHAVA eredményeiből összeállított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia című dokumentumot. Ezen felül Láng szerint a kárenyhítő állami pénzalapok áttekintése is elengedhetetlen, az új kockázati tényezőkhöz ugyanis új működési rendszert kell létrehozni. A VAHAVA szerint ehhez új Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap szükséges, amelyből a kárrendezés megoldható.
Nemcsak kormányzati, hanem társadalmi színtéren is szükséges a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás. "A lakosságot fel kell készíteni az oktatásban, a nevelésben és ismeretterjesztő programokon keresztül a káros éghajlati események megelőzésére és elviselésére" - érvelt Láng István.
Google-teszt éghajlatügyben
Az akadémikus szerint bár egyre sürgetőbb az éghajlattal foglalkozó politika létrejötte, egy egyszerű internetes kereséssel kimutatható, hogy Magyarországon mennyire nem létezik a politika klímaváltozással foglalkozó ágazata. "Ha a Google-ba beírjuk az angol climate policy kifejezést, 103 millió találat lesz. Ha ugyanezt beírjuk magyarul, a klímapolitikára négy-ötszáz, az éghajlatpolitikára körülbelül harminc találatot kapunk. A politikusok fejébe jobban be kell táplálni, hogy a klímával foglalkozni kell" - mondta.