További Tudomány cikkek
- Szakmai körökben is megosztó: most akkor jó vagy rossz az időszakos böjt?
- A madarak harcolnak és udvarolnak is alvás közben
- A nem őszinte viselkedésformák átszövik mindennapjainkat
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
A borász szakma nem fél a konkurenciától
A magyar borászok szerint azonban hozzáértő borkóstolókra mindig szükség lesz. Botos Ernő, a Bor és Piac című szakfolyóirat főszerkesztője úgy látja, hogy bár a gépek sokkal pontosabban meg tudják határozni egy ital kémiai összetevőit, a bornál az ízek összhangja a legfontosabb. Lehet ugyan, hogy kiegészítésképpen használni fogják a sommelier-k is a szerkezetet, de mivel a borok embereknek készülnek, így logikus is, hogy leginkább egy szakmailag felkészült másik ember tudja átadni, leírni nekik az élményt, nem pedig egy robot. Botos szerint az elektronikus nyelvek valóban pontos laboratóriumi analízist adhatnak valamiről, de a bor lényege az ízek harmóniája. Az pedig egészen biztos, hogy a borversenyek értelmüket vesztenék, ha mesterséges nyelvekkel mérettetnének meg az italok.
Ízlenyomatokat gyűjt a műnyelv
Mindegyik szenzor máshogy reagál a különböző ízekre, és a négy szenzorból álló rendszer ezeket az impulzusokat dolgozza össze egyetlen ízmintává. A kutatók ezeknek az adatokat gyúrják egy, grafikonon ábrázolható adattá össze, és annak elhelyezkedése mutatja meg az íz típusát: az édes például balra fent, a savanyú régió pedig jobbra fent található meg. A grafikonon egyébként pontosan meg lehet mutatni, hol lesz a kávé "övezet" (az alsó régiókban, a középponthoz közel) de olyan folyadékok sem téveszthetők össze, mint az ásvány- és a desztillált víz, mivel igen nagy távolságra helyezkednek el egymástól a grafikonon. A brazil tudóscsapattal együtt dolgozó Wales Egyetem kutatói szerint a nyelv segítségével azt is meg lehet majd mondani, hogy várhatóan milyen lesz az íze egy bizonyos folyadékkeveréknek.
Umami, az ötödik íz
A közelmúltig négy alapízt ismert az ember, a savanyút, az édest, a sóst és a keserűt. Ma azonban már ismert egy ötödik íz is, melyet a japánok umami néven ismernek. Ez a nátriumglutamát íze, amely a proteinben gazdag ételek, például a sushi sajátja. A legfrissebb kutatások szerint ugyanis az ízlelőbimbókban olyan receptorok is megtalálhatóak, amelyek akkor jeleznek, ha umami-ízt hordozó molekulával találkoznak. Az elektronikus nyelv pedig hamarosan az új alapízt is be tudja majd mérni.