Tiszta a levegő Budapesten
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
A Föld légkörében örvénylő különféle gázok fényelnyelése más és más; ezen az elven készült a műholdas térkép. A leginkább szennyezett területek fölött sárgásra, a legsúlyosabb esetben barnásra színeződik a térkép, míg a legtisztább levegőjű részeket zöld, illetve kék színnel ábrázolják.
Egybefüggő gázmező Észak-Olaszországban
Magyarország területén egyedül a főváros fölött és környezetében láthatunk sárga foltokat, egyébként egyhangú zöld szín fedi a Kárpát-medencét. A legszennyezettebb európai területnek a Benelux államok mélyföldje és Észak-Olaszország bizonyult: ezeken a helyeken a magas koncentrációjú nitrogén-dioxid nagy, összefüggő területeket borít. Rotterdam, Brüsszel, Köln, Bonn, Torino, Milánó és Velence fölött sötétbarna a térkép.
A hozzánk közel eső országok nagyvárosai közül Prága és Linz, valamint Katowice helyzete tűnik a legkritikusabbnak. Bécs szennyezettsége a térkép szerint körülbelül megegyezik Budapestével. London, Párizs, Barcelona és Madrid felett szigetszerűen bebarnul a térkép, míg Róma, Nápoly, München és Athén helyzete valamivel kevésbé tűnik veszélyesnek.
Hajók, erdőtüzek
Világviszonylatban Észak-Amerika, Közép-Amerika, Európa, valamint Kína északkeleti részének nagyvárosaiban a legnagyobb a gáz koncentrációja, írják az ESA honlapján közölt elemzésben. Délkelet-Ázsia és Afrika fölött is nő a nitrogén-dioxid-szennyezés, ami főként az erdőégetésekkel magyarázható. Erőművei miatt Dél-Afrika kiemelkedően szennyezettnek számít a kontinensen. A nitrogén-dioxidot hajók is kibocsáthatják: ezek máris jelentős szennyezést okoztak a Vörös-tenger és az Indiai-óceán biznoyos részei felett.
Mínusz tizenegy hónap
Meglepők a kutatás Magyarországra vonatkozó eredményei, mivel a nitrogén-dioxid-értékek folyamatosan az egészségügyi határ fölött vannak Budapest belvárosában, mondta az Indexnek Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport munkatársa, hozzátéve, nem látta még az ESA térképét.
"Ráadásul a WHO (Világegészségügyi Szervezet) nemrég hozta nyilvánosságra azt a kutatást, ami a légszennyezés élettani hatásainak szempontjából vizsgálta a kérdést - mondta Simon. - Eszerint aki huzamosabb ideig Magyarországon él, a levegő szennyezettsége miatt tizenegy hónapot veszít az életéből." Ez a legrosszabb érték Európában - rajtunk kívül csak a Benelux államok és Észak-Olaszország produkált ilyen negatív eredményt.
A nitrogén-dioxid legtöbbször nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem többnyire más nitrogén-oxidokból keletkezik. Ez utóbbiak a nem megújuló energiaforrások (szén, kőolaj, földgáz) elégetéséből származnak, gyakran az autók kipufogójából kerülnek a levegőbe. A városokban a nitrogén-dioxid 80 százalékát a gépjárművek bocsátják ki. A gáz legfőbb ipari forrásai: salétromsavgyártás, hegesztés, kőolaj-finomítás, robbanóanyagok használata és az élelmiszeripar.
A molekula az emberi és állati nyálkahártyákhoz kapcsolódva salétrom-, illetve salétromos savvá alakul és károsítja a szövetet. A vérben található hemoglobint átalakítja, ami által a vértest képtelen lesz oxigént szállítani. Az állandó nitrogén-dioxid-bevitel csökkenti a tüdő ellenálló képességét, súlyosbítja az asztmát, légúti megbetegedésekhez vezet, egy idő után gyengül a tüdőfunkció és megváltozhat a vérkép.
Forrás: Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség