"Kérem a többi matematikust, hogy ellenőrizzék az erőfeszítéseimet - írta de Branges egy közleményben. - Közben hivatalosan is megjelentetem a bizonyítást, de a körülmények miatt szükségesnek éreztem, hogy azonnal publikáljam az interneten."
Makacs probléma
A Riemann-sejtés ugyanis egyike a hét "milleniumi" problémának, melyek megoldásáért a massachusetts-i Cambridge-ben működő nonprofit alapítvány, a Clay Intézet egy-egy millió dollárt ajánlott fel. A hét hipotézist (köztük a Poincaré-sejtést, a Hodge-sejtést vagy a P nem egyenlő NP-problémát) 2000-ben hirdették ki, és ezeket tartják a matematika legnehezebb, legmakacsabb problémáinak.
A prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állító sejtést Bernhard Riemann német matematikus - akinek geometriai munkásságára később maga Einstein is épített - 1859-ben vetette fel egy számelméleti írásában, de meghalt, mielőtt bizonyíthatta volna. A sejtés, a többi "nagyhoz" hasonlóan, az idők során kultikussá nőtte ki magát, számos matematikus tette fel az életét megoldására, de eddig nem sikerült se igazolni, se cáfolni.
De Branges talán arról a legismertebb a matematikusok között, hogy csaknem húsz évvel ezelőtt bizonyította a Bieberbach-sejtést. Azóta nagyrészt a Riemann-hipotézis igazolásával volt elfoglalva. A bizonyítást még meg kell jelentetnie egy matematikai folyóiratban, majd a megjelenést követően két év várakozási periódus következik, mely lehetőséget ad a bírálatra. De Branges csak ezután arathatja le a dicsőséget és lehet várományosa a díjnak.