Nukleáris fegyverrel a moszkítók ellen
Sterilizált rovarok
A "sterilrovar-technika" lényege, hogy a tudósok akkora sugárzásnak vetnek alá tenyésztett hímegyedeket, hogy azok elvesztik nemzőképességüket. Ezután kieresztik őket a természetes élőhelyükre, ahol a sterilizáció következtében akkor sem születik utóduk, ha párosodnak a nőstény egyedekkel.
"A koncepció lényege az, hogy a rovarpopulációt mesterséges úton csökkentsük, ami végeredményként a faj kipusztulásához vezet. Ezzel a betegség is megszűnik" - fogalmazott Knol, aki kilenc alkalommal küzdött meg a maláriával amíg a moszkítókkal foglalkozott.
Alan Robinson, Knols munkatársa szerint a négymillió dolláros projekt jelenleg még gyerekcipőben jár. "Magas kockázattal járó programnak" nevezte a kezdeményezést, és úgy véli rendkívül sok akadállyal kell majd a kutatócsoportnak szembenéznie, mielőtt valós terepen is alkalmazná a technikát.
Az elkövetkező öt évben meg kell találniuk azt a helyszínt, ahol naponta legalább egymillió steril rovart képesek kitenyészteni. A kifejlesztett hím egyedeknek túl kell élnie a környezeti ártalmakat, és eléggé erősnek kell lennie ahhoz, hogy megtermékenyítsék a nőstényeket, akik két hétig tartó életük során egyetlen egyszer párzanak.
Már a hetvenes években alkalmazták
A sterilrovar-technikát a hetvenes években El Salvador egy területén nagy sikerrel alkalmazták a maláriamoszkító írtására, ám a polgárháború félbeszakította a próbálkozást. "A laboratóriumban sterilizált rovarokat egy tizenöt négyzetkilométeres területre telepítették vissza, ahol egy idő után a populáció egésze megsemmisült" - mondta Knols. A kutatók állítása szerint a visszatelepített rovarok nem rádióaktívak.
Április 25-e Afrikában a malária napja, amelynek kapcsán a kormányzatok az évente több millió afrikai - nagyrészt gyerekek - halálát okozó betegség kezelési lehetőségeit veszik sorra. A malária évente tizenkétmilliárd dolláros GDP-veszteséget eredményez.