További Tudomány cikkek
- Elképesztő képeket rögzített a James Webb űrteleszkóp a csillagok születéséről
- Megtalálták, mi okozhatja a koronavírus hosszú távú következményeit
- Mindenkit leleplezett a poligráf, a furfangos óvodások sem menekültek
- Ki nem találná, miért szenderülünk ilyen könnyen álomba utazás közben
- A világ népességének közel fele küzd valamilyen neurológiai betegséggel
Egészen egyszerűen ez annyit tesz, hogy a felszínt kevesebb napfény éri. A jelenséget a kutatók a Nature szaklapban megjelent tanulmányukban "globale dimming" (globális elsötétítés) néven emlegetik. A kutatók aggodalmukat fejezték ki a változások miatt, viszont azt remélik, hogy a Föld klímájának melegedése így lassabban következik be.
Csökken a napfény intenzitása
A kutatók már a múlt század 50-es éveiben kimutatták, hogy a napsugárzás átlagos mértéke évtizedenként 2-4 százalékkal csökken. Azt viszont nem volt világos, hogy ez a Föld teljes felszínét, vagy csak az északi féltekét érinti.
Az ausztrál kutatók most kimutatták, hogy az elmúlt 30 év során a párolgási viszonyok szerte a világban lényegesen módosultak. "Ez meglehetősen biztos jele annak, hogy kevesebb napfény éri el a felszínt, és hogy globális problémáról van szó" - idézte a pte hírügynökség Michael Roederick, a canberrai Australian National University klímakutatójának szavait.
Ausztrália megmenekülhet
A kutató elmondása szerint nemrégiben közölte az ausztrál kormánnyal, hogy a fenti fejlemények megóvják a kontinenst a teljes elsivatagosodástól.
A hagyományos tézisek szerint a globális felmelegedés nyomán Ausztrália teljesen kiszárad, de ez közel sincs így, állítja Roederick. Ehelyett az ötödik kontinens várhatóan egyre zöldebbé változik.
A kutató szerint a globale dimming visszacsatolásként az eredeti egyensúlyi helyzetbe lendíti vissza a légkört, és így részét képezi az atmoszféra önszabályozó mechanizmusának.
Az északi félteke megsínyli
A fosszilis tüzelőanyagok használatának nem csak a széndioxid-képződés az egyetlen következménye. Ezen felül parányi részecskék is a légkörbe kerülnek, amelyek elejét veszik, hogy az eredeti intenzitással érjék a napsugarak a felszínt.
Az északi félteke növényvilága megsínyli a fényhiányt, de az ausztrál kutató szerint annak különben csak pozitív hatásai jelentkeznek. Az elgondolásokat mások viszont azzal támadják, hogy Roederick számításai a globális felmelegedést ártalmatlan színben tüntetik fel.
A szakértők a jelek szerint viszont egyetértenek abban, hogy a széndioxid- és részecskekibocsátás visszafogásával mindenképpen csökkenteni kell a környezet terhelését.