Egy karlsruhei kutatóintézetben olyan vezetéket fejlesztettek ki, amely 75 ezer amperes áramot gyakorlatilag veszteség nélkül képes továbbítani. A magas hőmérsékletű szupravezető anyagnak az ITER reaktor építésében vehetik hasznát.
A szupravezetők olyan anyagok, amely egy bizonyos határhőmérséklet alá hűtve szinte egy csapásra elveszítik elektromos ellenállásukat, és bizonyos erősségig képesek kizárni a belsejükből a külső mágneses mezőket.
Szerte a világban a kutatók már évek óta dolgoznak ilyen szupravezetők előállításán. Nem egészen 20 évvel ezelőtt a fémoxid-kerámiák számítottak a jövő szupravezetői előfutárának. Viszont gondot jelentette a gyártás és a bizonytalan anyagtulajdonságok.
Óriás generátor
2005 augusztusa óta működik a világ első, magas hőmérsékletű szupravezetővel (HTS) épített generátora a Siemens nürnbergi nagy hajtási rendszerek tesztállomásán. A generátor csak fele akkora, mint egy hagyományos elektromos motor, és a jövőben egy tengerjáró fedélzeti áramáról gondoskodhat.
A heise.de beszámolója szerint az American Superconductor fejlesztőcég saját adatai szerint rövidesen elkészíti első 100 méteres ittrium-bárium-réz-oxid (YBCO) alapú szupravezetőjét, amely mintegy ötödébe kerül a jelenlegi bizmut alapú vezetékeknek. Az olcsó szupravezetők piacra dobását 2007-re ígérik.
New York bevásárol
Hogy milyen fontos a szupravezetők fejlesztése, az New York City példáján világossá tehető. Ott nem sajnáltak 30 millió dollárt költeni arra a 660 méteres kerámiakábelre, amely föld alatti kábelcsatornán át köti majd össze Long Islandet a New Jersey-ben működő elektromos művekkel. A kapcsolat a villamosenergia-hálózat jelenlegi szűk keresztmetszetét hidalja át.
Ausztriában az innsbrucki egyetem kutatói évek óta sikeresen kísérleteznek szupravezetők létrehozásával. A kutatóknak sikerült fémek elektronjait előre meghatározott pálya mentén rendezett mozgásra bírni.
Az eddig fémekben soha meg nem figyelt jelenség fontos ismeretekkel szolgálhat az elektronok kölcsönhatásáról és a szupravezetés fizikai hátteréről.