Az ókori Egyiptom leghíresebb uralkodója, a gyermekfáraó Tutankhamon arcát az utóbbi háromezer évben nagyjából ötven ember láthatta a híres arany maszk nélkül; most azonban kiveszik a szarkofágból a múmiát, és külön őrzik meg az utókornak. A kutatók szerint erre azért van szükség, mert a szarkofágban nem tudják megfelelően megóvni a meleg és a nedvesség károsító hatásától a testet.
Tutankhamon időszámításunk előtt 1333 és 1324 között uralkodott, mindössze kilencévesen került a trónra. Uralkodása messze nem volt olyan meghatározó, mint amilyen híres a sírjának felfedezése után lett. Amikor 1922-ben Howard Carter brit régész megtalálta, a gyermekfáraó sírja érintetlen volt, ami szinte példátlan a sírrablók által felprédált egyiptomi Királyok völgyében. A felfedezés sajtóvisszhangját tovább növelte, hogy a régészek közül néhányan homályos körülmények között haltak meg később. A fáraó átkának története hamarosan az egyik legismertebb városi legenda lett világszerte, Tutankhamon arany halotti maszkja pedig a leghíresebb lelet az ókori Egyiptomból.
Carter csapata 1922-ben darabokra vágta és kivette a múmiát a szarkofágból, majd 1926-ban a testet visszahelyezték oda, és azóta összesen három alkalommal vették le a maszkot, röntgenes vizsgálatokhoz. Egy ilyen vizsgálat alapján állították sokáig azt a tudósok, hogy a fáraó gyilkosság áldozata lett - egyes történészek szerint azért, mert megpróbálta visszatéríteni a birodalom népét a többistenhitre, miután elődje, IV. Amenhoteph fáraó bevezette az egyistenhitet, Amon-Ra, a napisten kizárólagos imádatát. Azóta több teória is közszájon forog a fáraó halálával kapcsolatban.
A fáraó légkondicionált vitrinben biztonságba helyezett múmiáját Luxorban tekinthetik meg az érdeklődők.