További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Bár az űrszemét egy része nem itt, hanem alacsonyabb magasságokban kering, az űr-expedícióknak ezeken az alacsonyabb "szemetes" zónákon is keresztül kell jutniuk, hogy elérjék céljukat, s az ütközés kockázata egyre nagyobb. Csaknem kilencezer 10 cm-nél nagyobb tárgyat - a legveszélyesebbeket - radarral követnek nyomon a Földről. Több mint 200 származik a Mir-ről - a legtöbb szemeteszsák, az űrállomás 10 éves működési ideje alatt keletkezett hulladékkal.
13 évi vajúdás után az IADC - Nemzetközi Űr-hulladék Bizottság - tagjai -, főként a nemzeti űrügynökségek és kereskedelmi űrhasználók képviselői - megegyeztek az űrhulladék-probléma megoldásának módjában. A nehéz szülés részben az oroszok és az amerikaiak számlájára írható, ez a két űrnagyhatalom üzemelteti ugyanis a legtöbb kém-műholdat, és ezekről - tulajdonképpen érthető - rendkívül kevés információt lehetett tőlük kicsikarni. Az IADC programterve a következő év februárjában kerül az ENSZ elé, és nem sokkal ezután remélhetőleg elindul a megvalósulás útján. "Ha nem teszünk valamit most, nem fogjuk tudni használni az űrt a jövőben" - magyarázza Richard Crowther brit szakember.
Az űrszemét összegyűjtése nagyon költséges lenne, s bár a későbbiekben elképzelhető, hogy terv készül ennek megoldására is, egyelőre az a legfontosabb, hogy ne termeljünk többet. Az új szabályok szerint a műholdaknak elegendő üzemanyagot kell vinniük magukkal ahhoz, hogy missziójuk befejezése után a Föld légkörébe, vagy a külső világűrbe juttassák őket.
Az űreszközökön tárolt fölös üzemanyagot és tartalék elemeket meg kell semmisíteni, nehogy felrobbanva további szennyezést jelentsenek. Az ideiglenesen használt eszközöket (pl. antennamerevítőket), amelyeket eddig használat után egyszerűen sorsára hagytak az űrben, ezentúl az űrhajóhoz kell rögzíteni.
A tervezett szabályok az új technológiák ellenére meg fogják drágítani az űr-vállalkozásokat, de az IADC szerint a belőlük származó előny - kevesebb űrszemét - miatt a plusz kiadások mégis megtérülnek majd - kevesebb lesz a hulladékok által okozott kár.
1957, az első szputnyik indítása óta, a Föld-közeli űrben tízezerszer több hulladék gyűlt össze, mint az addig ott lévő kisebb-nagyobb kődarabok. Csavarok, kiégett rakétahajtómű-fokozatok, kiszolgált műholdak, festékdarabok, emberi ürülékcsöppek mozognak olyan sebességgel, hogy komoly kárt okozhatnak, akár meg is semmisíthetnek egy értékes űreszközt. Azok a tárgyak, amelyek 200 km-es magasság alatt vannak néhány évtized alatt a Föld légkörébe érnek - és ott elégnek -, de a távolabbiak évezredekig, vagy évmilliókig keringenek a Föld körül.
Külön érdekesség: az egyik, a NASA által először neónak, a Földhöz veszélyesen közeli pályán mozgó kisbolygónak minősített objektumról - amely ráadásul valószínűleg még ebben az évszázadban eléri a Földet - mostanában már egyre inkább azt feltételezik, hogy csak űrszemét. Feltehetően az egyik amerikai Saturn rakéta maradványa még a holdraszállási expedíciók idejéből. Az optikai csalódást, hogy tudniillik a mintegy 15 méteres rakétamaradvány jóval nagyobbnak és veszélyesebbnek látszik, valószínűleg a rajta lévő fehér festékréteg nagy fényvisszaverő képessége okozza.