A járművet két villanymotor hajtja, amelyek összteljesítménye mindössze a lóerő századnyi része, de az űrvonat így is 23 tonna hasznos teher szállítására lesz képes, tekintve hogy szinte a teljes súlytalanság körülményei között fog közlekedni.
Sebessége nem lesz csúcsteljesítmény, jó egy órát vesz majd igénybe, míg befutja az elkövetkező évek során kiépítendő mintegy 100 méteres pályáját. Masinisztája nem lesz, a houstoni földi irányítóközpontból, vagy az űrállomáson állandó jelleggel dolgozó űrhajósok mozgatják távvezérléssel.
Ha elindul a vonat...
Az angol nevén Mobile Transporter az űrállomás építkezésének egyik kulcseleme. Ugyanis annak mértékében, ahogy az ISS terebélyesedik - végeleges kiépülését követően alapterülete futballpálya nagyságú lesz - az így megnövekedett távolságok miatt az űrsínautó platójára szerelt Canadarm2 kanadai gyártmányú robotkar segítségével juttatják el a szerkezeti egységeket és napelemtáblákat az űrsiklók kikötőjéből a rendeltetési helyükre, illetve végeznek szükség esetén javítási munkákat.
A Mobile Transporter kizárólag tehervonatként fog közlekedeni, de a későbbiekben az űrhajósok is kapnak egy személyszállító járművet.
Az első 13 méteres sínpár lefektetését azonban még egy fontos feladat előzi meg. Az űrállomás Destiny nevű amerikai moduljához rögzítik az S0 jelzésű, 13,4 méter hosszú és 4,6 méter széles, 12 247 kilogrammos rácsos tartószerkezetet, amely az űrbázis hatalmas külső vázszerkezetének alapelemét képzi.