Az ego diadala a humán géntérkép felett

Dr. Venter

A Dr. Venter vezette Celera az 1990 óta közpénzekből, döcögősen haladó, az emberi örökítőanyag kódsorrendjének meghatározását, majd a különféle tulajdonságokért felelős gének azonosítását célul kitűző Humán Genom Projekt profitorientált versenytársaként jelentkezett a kilencvenes évek végén. A jelentős mennyiségű kockázati tőkét bevonó Celera 2000-re a megszekvenált bázispárok számát tekintve megelőzte a nemzetközi együttműködésben, akadémiai kutatóintézetekben zajló Humán Genom Projektet - 2001 februárjában a két rivális egyszerre, a világ két legrangosabb tudományos folyóiratában, majd a Fehér Házban tartott közös ünnepség keretében jelentette be a humán kódsorrend teljes felderítését.

A géntérképen én vagyok

Azóta a gének azonosításának a kódolvasásnál jóval nehezebb feladatán dolgoznak a kutatók, a karizmatikus figura hírében álló Venter pedig váratlanul elhagyta a Celerát. A vállalat annak idején azt állította, hogy öt, különböző etnikai csoportba tartozó donor DNS-mintájának kódsorrendjét olvasta le, most azonban Venter meghökkentő bejelentéssel rukkolt elő a New York Timesnak adott interjújában: a vizsgált minta "nagy része" tőle származik. Az ismert géneket tanulmányozva azt is megállapította a Celera adatbázisából, hogy zsíranyagcsere-zavarra, és Alzheimerre hajlamosító géneket hordoz. Venter reméli, hogy a kódsorrendnek köszönhetően tovább él majd, hiszen a génkutatás fejlődésével egyre több dolog derül majd ki a Celera által vizsgált mintáról, vagyis az ő génjeiről.

Etikátlan, de tipikus Venter

Dr. Venter

A Ventert közelebbről ismerő kutatók nem lepődtek meg a bejelentésen: "Craig ilyen, rá vall a dolog" - nyilatkozta James Watson, a DNS kettős spirál szerkezetét annak idején leíró Nobel-díjas kutatópáros egyik tagja. Mások szerint viszont Venter állítása etikailag kifogásolható, ha egyáltalán igaz: "Egy ilyen úttörő kutatás során nem lett volna szabad nevesíteni a donort. Az első géntérkép mindannyiunké kell hogy legyen, nem egyvalakié." - nyilatkozta Arthur Caplan bioetikus a napilapnak. A Humán Genom Projekt tíz anonim donortól származó DNS-mintát használt, és a Celerával ellentétben korlátlan hozzáférést biztosít adatbázisához a tudományos világ számára. Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!