További Űrkutatás cikkek
Teljes képet kaphatnak
A texasi Hemphill közelében megtalált dobozt már az első küldetések során beépítették a siklókba, hogy az adatok segítségével tökéletesíthessék a siklók tervezését. A doboz által rögzített információk elemzésével a baleset okának felderítésére létrehozott Columbia Accident Investigation Board (CAIB) és a NASA tudósai talán képesek lesznek teljes képet adni a Columbia február 1-jei katasztrófájáról, hiszen eddig csak találgatásokba bocsátkoztak.
Megoldhatja a rejtélyt
A doboz megtalálása azért is segíthet sokat a kutatóknak, mondta el Laura Brown, a CAIB szóvivője a CNN-nek, mert a berendezés olyan adatokat tartalmaz, melyeket nem küldtek le az irányítóközpontba. Az űrsiklón nincs olyan fekete doboz, mint a repülőgépeken, amely rögzíti a repülési adatokat, ám a küldetés közben valamennyi mért adatot automatikusan leküldik az irányítóközpontba. A Columbia balesete előtt azonban megszakadt a kapcsolat, így a központ nem kapott több adatot. Az űrsikló 30 000 eddig megtalált töredéke még csak a gép 20 százalékát teszi ki, és ez a törmelék Nyugat-Kaliforniától Texasig széles sávban szóródott szét. A további kutatás talán még rejthet hasonló, információt tartalmazó hulladékot, ám a mostani felfedezés a NASA reményei szerint akár önmagában is képes lesz megoldani a rejtélyt.
Brown a Washington Postnak elmondta, hogy a fekete doboz egy darabban érkezett a földre, de sajnos a magas hőmérséklet miatt kárt szenvedett. Ezért félő, hogy a teljes adatállományt nem tudják majd elérni. A kutatók azonban biztosak benne, hogy a mágneslemezen lévő információ nagy részéhez azért hozzá tudnak majd férni.
Modellezés szélcsatornában
A dobozt a floridai Kennedy Space Center hatalmas hangárjában vizsgálják, a többi megtalált és begyűjtött siklódarabbal együtt. A baleset szélcsatornás modellezése révén sikerült igazolni, hogy egy meglazult panel leszakadása okozta a forró levegő beáramlását, mely az elemzők szerint a katasztrófához vezetett. A tesztek során egy 1:50 arányú modellt használtak és a NASA-hoz továbbított adatokat felhasználva megpróbálták visszajátszani a történteket. A különböző panelek levétele után a tudósok hasonló jelenségeket tapasztaltak, mint a tényleges katasztrófa során - azaz a hőmérséklet a kísérlet során is felszökött a bal szárny közelében - ám mivel a szélcsatorna nem volt elég nagyteljesítményű, a modell pedig nem volt az igazi sikló tökéletes másolata, a szimuláció során nem sikerült megismételni a Columbia katasztrófáját.
Több oka lehet a balesetnek
Sean O'Keefe, a NASA igazgatója szerint a baleset oka feltehetőleg több okra vezehető vissza, melyek együttesen idézték elő a katasztrófát - írja a Washington Post. Az okok között szerepelhet az űrsikló berendezéseinek meghibásodása, eltérés a repülés során betartandó procedúráktól, vagy az űrhajósok által hozott hibás döntések.
O'Keefe szerint egyszerre több probléma is hozzájárult a katasztrófához. Ilyen lehet a hardver meghibásodása, a szoftverhibák a repülés és a leszállás közben és főképp az emberi tényező. "Fogadni mernék, hogy a három kombinációja lesz"- tette hozzá végül.
Eközben New Orleansban, Michael Kostelnik, a NASA egyik helyettes igazgatója konferenciát hívott össze, hogy megvitassák az űrprogram folytatásának menetét, melyet korábban 2015-ig terveztek meg az akkori űrsikló-állománnyal. A kétnapos találkozón a három megmaradt sikló további sorsáról döntenek, melyeket csupán 100 kilövésre terveztek. Kostelnik a Washington Postnak elmondta, hogy a siklókat sokkal tovább kell majd használniuk, mint ahogyan azt tervezték. A Columbia a szerencsétlenséget a 28. küldetése során szenvedte el.