További Űrkutatás cikkek
A megszokott bázis, a floridai Kennedy űrközpont helyett a kaliforniai Edwards légitámaszponton landolt a Discovery, magyar idő szerint délután 2 óra 12 perckor. Az űrsikló, amely két hetet töltött az űrben, hétfő reggel óta várt a landolásra alkalmas időpontra.
A leszállást először két órával, később egy egész nappal halasztotta el a NASA, mert az első számú leszállópálya, a floridai Kennedy űrközpont fölött gyülekező felhők miatt rosszak voltak a látási viszonyok. Mivel az időjárás nem javult, sőt viharosra fordult, a Discovery a leszállásra kijelölt kedd délelőtti időpontokat is kihagyta. A NASA úgy határozott, hogy a napsütéses kaliforniai Edwards légitámaszpontra irányítja az űrsiklót, ahol a gép minden előzetes aggodalom dacára rendben földet ért.
A változtatásnak ára is van: az űrhivatalnak úgy egymillió dollárjába kerül majd, hogy a Discoveryt egy különlegesen átalakított Boeing 747-essel hazaszállítsa floridai otthonába.
Steve Robinson, Jim Kelly (pilóta), Andy Thomas, Wendy Lawrence, Charlie Camarda, Eileen Collins (parancsnok) és Nogucsi Szoicsi. Forrás: NASA
Dolgos hétköznapok
A Discovery július 28-án szállt fel a floridai Kennedy űrközpontból, és két nappal később csatlakozott a Föld körüli pályán keringő nemzetközi űrállomáshoz, az ISS-hez, ahol már várta őket az ottani csapat, az amerikai John Phillips és az orosz Szergej Krikaljov. A kéthetes űrprogram nagy részét hibakereséssel és -elhárítással töltötte Eileen Collins parancsnok, Tim Kelly pilóta és a többi öt asztronauta. Ők különböző felállásokban háromszor is űrsétát tettek: egy alkalommal megjavították az űrállomás egyik elromlott giroszkópját, máskor hibák után kutattak a gép törzsén. Augusztus 3-án Steve Robinsonnak történelmi küldetés keretében sikerült eltávolítania a gép hővédő csempéi közül kitüremkedő két réskitöltő anyagdarabot. A parancsnoki ablak közelében felgyűrődött szigetelés megjavítását viszont már lefújta a NASA, mondván, a sérülés elhanyagolható kockázatot jelent csupán a leszálláskor.A Discovery a Földön, a program felfüggesztve
A Discovery űrben töltött két hetén kimondva-kimondatlanul nyomot hagyott az aggodalom. A leszállás előtt a legtöbben nem is a kedvezőtlen időjárástól, hanem attól tartottak, hogy a július 26-iki kilövéskor megsérült Discovery a Föld légkörébe érve túlmelegedhet, és ikertestvéréhez, a Columbiához hasonlóan darabokra eshet.
A NASA a Columbia 2003-as tragédiája óta szüneteltette az űrsiklóprogramot - akkor a hétfős legénység minden tagja életét vesztette. Most csak a véletlenen múlt, hogy a Discovery kilövésekor a külső üzemanyagtartályról levált szigetelődarab nem csapódott a gép törzsének, hiszen akkor könnyen felsérthette volna az űrsikló hőpajzsát, ami a leszálláskor végzetes lehetett volna.
Az űrhivatal két és fél évig dolgozott a Columbia katasztrófáját okozó hibák kijavításán és egymilliárd dollárt költött a Discoveryre, mégsem sikerült teljesen rendbe hoznia a gépet: csak az űrben az űrben derült ki, hogy a felszállás után két réskitöltő elem kitüremkedett a gép törzséből (ezeket távolította el űrsétája során Robinson).
A Discovery még fent volt az űrben, amikor a hibákat elismerő NASA meghatározatlan időre felfüggesztette az űrsiklóprogramot. Az amerikai siklóflottából egyébként már csak három elméletileg bevethető gép maradt: a Challenger 1986-ban, a Columbia tizenhét évvel később, 2003-ban szenvedett végzetes balesetet. A Discovery viszont a gondok ellenére állja a sarat. A huszonegy éves siklónak ez volt a harmincegyedik sikeres űrküldetése.