További Űrkutatás cikkek
Felkészülésének végső szakaszát kezdi meg Charles Simonyi leendő űrturista pénteken a Moszkva melletti Csillagvárosban két hivatásos orosz kozmonautatársával együtt - közölte a magyar származású amerikai szoftverfejlesztő mérnök az MTI-vel.
Van már dátum
Charles Simonyi is magyar
Csillagvárosból március vége felé utazik a legénység Bajkonurba, két héttel az indulás előtt. A felkészülés hátralévő részét olyan szimulációk alkotják, amelyeken mindhárman végigmennek az űrrepülés egyes fázisain a Szojuz szimulátorában, illetve az ISS makettjében. Simonyi készül azokra a tudományos kísérletekre is, amelyeket az ISS fedélzetén végez majd, és keményen tanul oroszul.
Simonyinak hasznára vált, hogy az 1960-as években (azelőtt, hogy 17 évesen kivándorolt) Magyarországon tanulta már a nyelvet, így ugyanis tud írni-olvasni. Sőt, a kiejtése is elég jó, amit annak köszönhet, hogy egyik tanára anyanyelvű volt, ami akkor ritkaságszámba ment.
Ezzel szemben sajnos csak néhány alapszó ragadt meg a memóriájában, s arra is rá kellett ébrednie, hogy a bonyolult orosz nyelvtan finomságait mellőzték az iskolában. Így nem emlékszik, hogy valaha is hallott volna az igék szemléletéről, a folyamatos és befejezett igealakokról.
Nem léphet az űrbe
Most azért tanul olyan buzgón oroszul, hogy értse a különféle közléseket, dokumentumokat, fényjelzéseket, műszerfeliratokat. És persze azért is, hogy anyanyelvükön beszélgethessen űrhajóstársaival, akik amúgy kitűnően tudnak angolul. Élvezi a nyelvtanulást, a felkészülési idő jó részén kívül szabadsága egy részét is erre áldozta. Az előadások zömét már oroszul is követni tudja.
Simonyi nem léphet ki az űrbe, mert az űrséta meglehetősen kemény kiképzést feltételez, és az űrállomás erőforrásaiból túl sokat kellene elpazarolni rá. Tett viszont egy virtuális űrsétát, az amerikai űrkutatási ügynökség (NASA) houstoni központjában tréningezve, hogy megismerhesse az ISS felépítését. Ezt nagyon élvezte, s kicsit sajnálja, hogy a valóságban nem lehet része benne.
Simonyi magyar gyermekrajzokat, két kedvenc könyvét, és még néhány személyes tárgyat, köztük az útlevelét viszi magával tíznapos űrutazására. Az útlevélbe pecsétet ütnek majd az ISS-en. A gyermekrajzokat az űrállomáson kézjegyével látja el, majd visszahozza őket az alkotóknak, a Magyar Vöröskereszt által szervezett verseny győzteseinek. A két könyvet fennhagyja az ISS-en, egy űrkönyvtár alapítására.
Az egyik kötet Goethe Faustja, amely Simonyi szerint az "emberiség egyetemes könyvtárába" tartozik, s kiváló angol fordításában hozzáférhetőbb, mint a világirodalom más remekművei. A másik könyv, amelyet magával visz az ISS-re, az amerikai Robert A. Heinlein tudományos-fantasztikus regénye, a The Moon Is a Harsh Mistress (A Hold szigorú nevelőnő). A regény egy holdbéli börtöntelep lakóinak a földi uralommal szembeni felkeléséről szól.