Több tonna élelem
A bolygóközi utazások azonban egészen másmilyen táplálkozást tesznek szükségessé, főleg az űrhajó terhelése miatt. A 2030-ra tervezett Mars-utazás részvevői jó két évig lesznek úton, ami azt jelenti, hogy a hatfőnyi személyzetnek 30 tonnányi élelmiszert, oxigént és ivóvizet kell magával vinnie. Ha pedig a higiéniával is számolnak és minden űrhajós napjában húsz liter vizet kap mosakodáshoz, úgy ez további 120 tonna terhet jelent.
Az ételnek tehát lehetőleg könnyűnek, sokoldalúnak, és ha lehet többször is felhasználhatónak kell lennie. Ez utóbbi ugyan kevéssé étvágygerjesztő elképzelés, de az űrhajósok józan világában nem lehet elsőrendű fontosságú az ilyesmi, én minél hosszabb egy út, annál inkább fontos berendezkedni az újbóli feldolgozásra és a termesztésre.
Nyolc növény
A forgatókönyv jelenleg a következő: az egyenként fél évig tartó oda- és a vissza úton az űrhajósok szilárd falatokkal táplálkoznak. A vörös bolygón azután a vizeletet és az ürüléket alkotó elemeikre bontó mikrobákból mesterséges emésztési rendszert indítanak be. A tápanyagokat és a vizet gondosan ellenőrzött üvegházi hidrokultúráknál hasznos növények termesztésére használják fel.
Az ESA kutatói és Ducasse szakácsai nyolc növényt választottak ki, amelyek elegendő vitamint, proteint és szénhidrátot "termelnek", és így a hosszú utazás során leküzdhetik a fellépő izom- és csontbántalmakat. Ezek a paradicsom, a fejes saláta, a burgonya, a szójabab, a spenót, a hagyma és a búza - valamint ehhez még a rizs, amelynek azonban nagy területre van szüksége és ehetetlen hulladékot hagy maga után.
A kis számú, de sokoldalú nyersanyagból, illetve az ezekből előállított élelmiszerekből Ducasse csapata hetven receptet állított össze. Például "Marskenyér" - élesztőmentes kenyér lengyel receptje alapján. Vagy "Spirulina Risotto" - a spirulina egy szürkészöld édesvízi alga, amelynek 60 százalékos, vagyis igen nagy a proteintartalma. Az algával azonban az indulásig még lesz egy kis munka, mert íze fémes, állaga pedig a sárra emlékeztet.